Zeman élesen támadja Bécset

Tovább fokozódik a szópárbaj Milos Zeman cseh kormányfő és Jörg Haider karintiai tartományfőnök, az Osztrák Szabadságpárt volt elnöke között, amely eredetileg a temelíni atomerőmű leállítását követelő ausztriai aláírásgyűjtő népi kezdeményezés kapcsán robbant ki, s amely során a két politikus veretes egyszerűséggel leposztfasisztázta és leposztkommunistázta egymást.

Zeman a Profil című bécsi hetilapnak nyilatkozva ismét éles támadást intézett a Temelín-ellenes megmozdulást támogató osztrákok ellen. Kijelentette: „Ezt a petíciót csak a tájékozatlanok – és itt mellőzöm az idióta kifejezést – támogathatják.” Haidert „semmihez sem értő, de mindenről beszélő, populista, nácibarát politikusnak” nevezte. Szerinte az osztrákok részéről képmutatás, hogy csupán Temelín, s nem más erőművek, például a francia vagy a német atomerőművek ellen tiltakoznak. A temelíni népszavazás várható nagy visszhangjára utalva Zeman érzékeny történelmi párhuzamot vont az 1938-as, az osztrákok többsége által támogatott anschlusszal, amely következtében Ausztriát Hitler bekebelezhette. Ismételten tiltakozott Haider nemzetiszocialista megnyilvánulásai ellen. Aláhúzta: Ausztria nem az első áldozata, hanem első szövetségese volt a hitleri Németországnak és a csehszlovákai szudétanémetek Hitlernek a demokratikus Csehszlováka megsemmisítését szolgáló 5. hadoszlopát jelentették. A politikus utalt arra, ő is elítélte az ártatlan szudétanémetekkel szemben elkövetett kilengéseket, ám azt fűzte hozzá, a cseh jogrend szerint, mivel a háború előtt csehszlovák állampolgárok voltak, hazaárulást követtek el, amit akkor halálbüntetéssel sújtottak. „Tehát ha őket elüldözték vagy kitelepítették, az a halálbüntetésnél enyhébb büntetés volt” – mondta.
Zeman szókimondó nyilatkozata ellen vasárnap telefonon tiltakozott a Kanári-szigeteken tartózkodó Václav Havel államfőnél Thomas Klestil osztrák elnök.

Elhalasztott per. Az egyik koronatanú, a hatvanas évek katonai ügyészének távolmaradása miatt Prágában február 18-ig elhalasztották Lubormir Strougalnak, a kommunista Csehszlovákia egykori miniszterelnökének, illetve belügyminiszterének perét. Strougal, aki ellen az a vád, hogy megakadályozta három embernek a titkosrendőrség tagjai általi meggyilkolásának kivizsgálását, ártatlannak tekinti magát, azt hangoztatja, hogy a média rágalmainak az áldozatává vált. (S. M.)