Zökkenőmentes erdélyi nyitány

A legnagyobb lélekszámú határon túli magyar nemzeti közösség, az erdélyi magyarság számára tegnap kezdődött meg egységes módon a kedvezménytörvény alkalmazása. Az érdeklődés már az első napon rendkívül nagy volt, az információs irodák működését a román hatóságok nem akadályozták.

Már hónapok óta folytak az előkészületek, a végrehajtással kapcsolatos tevékenységek öszszehangolására tavaly megalakult az Országos Felügyelő Testület, amely paritásos alapon adott helyet az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak és a reprezentatív civil szervezetek kilenc-kilenc képviselőjének. Ennek mintájára jöttek létre a területi felügyelőgrémiumok, irányításukkal pedig azok az információs irodák – az erdélyi megyeszékhelyeken és a magyarok által jelentősebb arányban lakott településeken –, amelyeknél a magyar igazolványt igénylők tegnap óta jelentkezhetnek. Az erdélyi, a partiumi és a bánsági helyszíneken kívül Bukarestben és a Csángóföldön is megkezdte működését egy-egy iroda. A többi területi iroda az RMDSZ-struktúrát követi, például a Székelyföldön nem megyei, hanem regionális alapon történő szerveződés szerint létezik gyergyói, felsőháromszéki, csíki, udvarhelyszéki és háromszéki terület is.
A kedvezménytörvény romániai alkalmazását – mint ismeretes – az egy hónappal ezelőtt Budapesten aláírt magyar–román kormányfői megállapodás tette zökkenőmentessé. A dokumentumot mind az RMDSZ, a romániai magyarság érdek-képviseleti szervezete, mind a történelmi magyar egyházak vezetői üdvözölték. A tegnapi kezdőnapot csupán a hírlapi kacsa szintjén előzték meg olyan információk, melyek szerint a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt aktivistái tevőlegesen tiltakoznának a kedvezménytörvény alkalmazása ellen, de végül az alakulat több illetékese is sajtóközleményben cáfolta az ilyen vagy ehhez hasonló szándék meglétét.
Amint Székely István, a központi információs iroda vezetője érdeklődésünkre tegnap kora délután elmondta, jó volt az az elképzelés, amely szerint sok helyi iroda telefonos előjegyzéses alapon kezdett működni, így ugyanis már az első napon el lehetett kerülni a hosszú ideig tartó sorban állást, hiszen az érdeklődés érthetően nagyon nagy. Megtudtuk, hogy a múlt hét folyamán több erdélyi megyében a prefektúrák – a kormány területi képviseletét ellátó intézmények – tájékoztatást kértek a tegnap kezdődött tevékenységről, válaszként pedig azt kapták, hogy mindenhol a már említett magyar–román egyetértési nyilatkozat által előírt módon, az abban rögzítettek szellemében zajlik majd a munka. A bukaresti kabinet területi reprezentánsai a tájékoztatást megelégedéssel vették tudomásul, és a tegnapi nap folyamán a román hatóságok részéről sehol semmilyen akadályoztatási kísérletre nem volt példa, ugyanúgy más jellegű problémákat sem jeleztek a kolozsvári központnak. Amint Székely István közölte, a nagy érdeklődés egyik részét képezi az is, hogy sokan a technikai, eljárásbeli vonzatokkal kapcsolatban hívják a központi, illetve a területi irodákat. A munkatársak állandóan egyeztetnek a különböző erdélyi helyszíneken dolgozókkal, az első tapasztalatok pedig egyértelműen pozitívak. A bonyolult rendszer az első perctől kezdve működik, és – mint megtudtuk – különben is úgy van megalkotva, hogy a „bejáratás” után erdélyi szinten napi öt– nyolcezer kérvény fogadására legyen képes.
Érthető módon a megyei magyar napilapok jelentik az elsődleges információforrást az irodák működési rendjével, illetve a jogosultságot igazoló adatokkal, iratokkal kapcsolatos kérdések tekintetében. Az első napi nagy érdeklődés nemcsak a területi irodákban, hanem e lapok szerkesztőségében is tetten érhető volt. Tegnapi gyors körkérdésükre megtudhattuk, hogy Kolozsváron, illetve Kolozs megyében mindenhol zajlik a munka, nagy az érdeklődés, és hasznosnak bizonyult a telefonos előjegyzéses módszer. Maros megyében, ahol szintén nagy számban élnek magyarok, Marosvásárhelyen már reggel nyolc óra óta öt, a megye különböző településein pedig másik tizenöt iroda fogadta a kérelmezőket, nem egy helyen sorok kígyóztak, és déli 12 óráig már több mint háromszáz igénylést regisztráltak. Az első tapasztalatok szerint vidéken valamivel lassabban indult a rendszer, de az egyházak képviselőinek folyamatos bekapcsolódásával ott is felgyorsul majd a tevékenység. A partiumi Szatmár és Bihar megyében, illetve a bánsági Temében is zökkenőmentesen kezdődött minden, az érdeklődés megyeszékhelyi szinteken már néhány óra után egyenként meghaladta a százat. Rossz tapasztalatról nem számoltak be a területi irodák vezetői. Sok helyen szervezték meg úgy a munkát, hogy az állandó irodák munkatársai előre elkészített órarend szerint olyan kisebb településeket is felkeresnek a hét bizonyos napjain, ahol nem lehet állandó irodát működtetni – azért, hogy a lehető legtöbb igénylőt megkíméljék az utazástól, illetve az ezzel kapcsolatos költségektől és időveszteségtől. Az első székelyföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a falvakban még nagyobb az érdeklődés, mint a városokban: a gyergyói területen lévő irodák például úgy nyitottak tegnap, hogy kilencszáz telefonos előjegyzés alapján várták a kérvényezőket.