Zöld út a választási megfigyelőknek

A választásokra az 1990 óta bevett gyakorlat szerint most is érkeznek külföldi megfigyelők – jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő a tegnapi kormányülés után. Hangsúlyozta: Magyarország aláírta a koppenhágai és az isztambuli chartát, amelyben erre kötelezettséget vállalt. A Magyar Nemzet információi szerint a közeljövőben Pintér Sándor belügyminiszter részletesen is kifejti majd a kormány álláspontját.

Szocialista képviselők egy csoportja nemrég nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben nehezményezik, hogy egy korábbi levelükre a törvényben előírt 15 napos határidő leteltéig nem válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter. Ebben baloldali politikusok – többek között Horn Gyula, Tabajdi Csaba, Suchman Tamás – nemzetközi megfigyelők meghívását szorgalmazták az országgyűlési választásokra. Az aláírók emlékeztetnek arra, hogy az előző kormány is hívott külföldi megfigyelőket az 1998-as választások tisztaságának ellenőrzésére. A megfigyelőkkel kapcsolatos vita azért robbant ki, mert az MSZP és az SZDSZ szerint decemberben egyetlen olyan személyt sem választott meg a parlament az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjává, akit az ellenzék javasolt volna.
Tegnap ülést tartott az OVB, s Molnár Miklós egyetemi tanár személyében alelnököt választott. A bizottság megvitatta az Országos Rádió és Televízió Testület választási együttműködési ajánlatát.
Az ORTT által készített „Ajánlás a magyarországi elektronikus médiumok számára a 2002-es országgyűlési választásokkal kapcsolatban” címet viselő anyag vitáján az OVB-tagok egyéni felszólalásaikban jogi pontosításokat javasoltak vagy értelmezési lehetőségeket vettettek fel. Végezetül Ficzere Lajos OVB-elnök elmondta, hogy az Országos Választási Bizottság egyetért azokkal a célokkal és törekvésekkel, amelyeket a médiahatóság megfogalmazott. Kifejtette, hogy szerencsésebb volna, ha az ORTT olyan átfogó elveket fektetne le, amelyek több cikluson és az önkormányzati választások kapcsán is érvényben lennének. AZ ORTT részéről Hargitai Lilla hangsúlyozta: a tervezet nem tartalmaz jogi szankciókat olyan médiumokkal szemben, amelyek megsértik a tervezett etikai kódexet, de azért remélik, hogy annak elveit tiszteletben tartják.
Az ORTT és az OVB közötti megállapodás kapcsán Molnár Miklós elnökhelyettes kifejtette: mind az OVB, mind az ORTT független szervezet. Az OVB véleménye szerint egy ilyen megállapodás veszélyezteti a testület törvényekben meghatározott önállóságát.
Az OVB ezután egyhangú szavazásban megerősítette, hogy egyetért a ORTT törekvéseivel, de szerződéses kapcsolatra nem lép a médiatestülettel.
*
Az ajánlás, amely a magyarországi elektronikus médiának szól az országgyűlési választások idejére, leszögezi, hogy egyetlen rádió- és tévécsatorna sem részesíthet előnyben pártot, és nem fordíthat nagyobb figyelmet egyik jelöltre sem. – A választást megelőző nap 0 órájától a szavazás befejezéséig a jelöltek tevékenysége nem jelenhet meg a programban – olvasható a dokumentumban. Ebben az időszakban azokat a témákat is kerülni kell, amelyek a jelöltek között vitára adhatnak okot.
Tilos a szereplőket hátrányos beállításban megjeleníteni – szögezi le az ajánlás, amely azt is hozzáteszi, hogy „a politikusok bemutatásánál az ajánlatos képkivágás a személyi igazolványképhez hasonló”.
A hír-, politikai és magazinműsorokban aktív politikus műsorkészítőként – például szerkesztőként, riporterként, jegyzetíróként – nem jelenhet meg. Országos televíziók és rádiók esetében a parlamenti ellenzék bemutatásának időtartama nem lehet kevesebb, mint a kormánynak és a kormánypártoknak együtt biztosított műsoridő fele.
A választási kampány idején a humoros programokban parlamenti közvetítés, politikai szereplőkkel készített interjúrészletek bemutatása nem ajánlott, és kerülni kell a politikai viccek egyoldalúságát is. A „betelefonálós”, interaktív adásokban pedig biztosítani kell, hogy az adott üggyel kapcsolatos vélemények mindegyike megjelenjen kérdés formájában a műsorban.
A dokumentum a poltikai hirdetések kapcsán leszögezi, hogy az nem sérthet világnézeti, vallási meggyőződést. Az erotika, a szexualitás öncélú – a hirdetés tárgya, témája által nem indokolt – felhasználása tilos a politikai hirdetésekben, ám az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása nem kifogásolható. Ugyancsak tilos jogosulatlanul felhasználni valamely személy nevét, képmását, hangfelvételét, nyilatkozatát. A hirdetés megrendelőjét, finanszírozóját pedig jól felismerhetően kell megnevezni. A külföldre irányuló műsorokban tilos a politikai hirdetések közzététele.
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kívánatos – írja a dokumentum –, hogy a műsorszolgáltató az általa alkalmazott reklámtarifa legalacsonyabb árán értékesítse a politikai hirdetés helyét – mutat rá az ajánlás, amely szerint a fizetett hirdetés megjelenítését vállaló médiumnak a hirdetési hely megvásárlásának lehetőségét az összes politikai erő számára egyenlő feltételekkel kell felkínálni. Párt és politikai mozgalom nem támogathat műsorszámot, s ugyancsak tiltott a politikai hírműsorok támogatása.