Ahol a vevő keresi a termelőt

Rohamléptekkel fejlődik a honi ökológiai gazdálkodás, bár az ellenőrzésbe vont területek nagysága még elenyésző. A terméscsökkenés és az alacsonyabb hozamok mellett harmadával magasabb árbevétellel és biztos piaccal számolhat az, aki e gazdálkodási forma mellett dönt.

Bár a nyolcvanezer hektár ellenőrzött terület a hazai szántóterület másfél százalékát sem éri el, a biogazdálkodás mégis rohamosan fejlődik, hisz néhány évvel ezelőtt csupán kilencezer hektár volt az ellenőrzött területek nagysága – nyilatkozta lapunknak Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezető igazgatója. Ez az arány nem elégséges, hisz az EU átlaga három százalék, Németországban húsz százalékot tartanának kívánatosnak, míg Ausztriában máris az összes szántóterület 12 százalékán zajlik biogazdálkodás.
Az arányt javíthatja, hogy kiemelt támogatásban részesülnek az ökológiai gazdálkodók a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program révén. A pályázatokat március 4-ig kell eljuttatniuk a gazdálkodóknak a megyei FM-hivatalokhoz, ezután pedig még egyszeri hiánypótlásra van lehetőségük. A támogatások két szakaszra bomlanak; a dotáció összege magasabb az átállási időszakban, és alacsonyabb a már átállt területeken, bár ez utóbbira csak az idei évtől adnak támogatást. Ezek elnyeréséhez szerződést kell kötni az ellenőrző szervezettel – jelenleg csak egy működik Magyarországon, a Biokontroll Hungrária Kht. –, és be kell tartani az ökotermelésre vonatkozó előírásokat.
Az ökológiai gazdálkodás szerkezete hasonlít a hagyományos gazdálkodásra, hiába soroltak tavaly több mint 80 féle növényt az ajánlottak közé, a fő termékek még mindig a kalászos gabonák, a kukorica, a repce, a napraforgó és az olajtök. Az álattenyésztés részaránya nagyon alacsony, csupán a hazai állatállomány 0,2 százaléka nevelődik biojószágként – ismertette Roszik Péter, aki kívánatosnak tartaná, ha a bioállatok trágyája viszszajutna a bionövény-termesztésbe. Jelenleg erre nincs mód, ezért a normál istállótrágya is alkalmazható. Könnyebbség viszont az épp átállás alatt lévő ökológiai gazdálkodóknak, hogy az EU-ban a bioállattartók keresik terményeiket, mert lehetőségük van a takarmányok 30 százalékát átállásból származó termékekkel fedezni. Az ökológiai pályázatokon belül a gyepművelésre is lehet pályázni, amihez később kiegészítő támogatás is kapcsolható, a kettő együtt hosszú távon a bioállattartás támogatását szolgálja.
Az ügyvezető kiemelte: az ökológia gazdálkodás nem növényvédőszer-mentes gazdálkodást jelent, hiszen ma már több mint száz gyártmány alkalmazható a termelés során. A szerek elsősorban réz-és kénalapúak, nincs köztük felszívódó, illetve hosszú távon ismeretlen hatású készítmény. A tápanyag-utánpótlás fontos eleme a vetésforgó, amely előírja, hogy legalább öt- évenként kötelező a pillangósok bevonása a termelésbe. Mellettük alkalmazhatók olyan ásványok, bányászati anyagok, amelyek nem estek át vegyi átalakításon. Fontos: csak azok a termékek nevezhetők öko-, vagy bioterméknek, melyek ellenőrzése a termőföldtől az asztalig, azaz a fogyasztóig kiépített. Ha bárhol megszakad az ellenőrzési lánc, a termék már nem nevezhető bioterméknek.
A biotermékek 30-40 százalékkal magasabb áron értékesíthetők, mint a hagyományos termékek, az árat azonban befolyásolja a mindenkori piaci ár is. A hozamcsökkenés, az alacsonyabb költségek és a legalább harmadával magasabb bevételnövekedés mellett még egy különbség van az ökológiai és a hagyományos gazdálkodás között: nem a biotermelő keresi a vevőt, hanem a vevő a termelőt.
***
Biogazdálkodás aránya a szántóterületekből

EU-átlag 3%
Németország 10–15%
Ausztria 12%
Magyarország 1,5%