Milosevics bukása után Jugoszlávia az exelnököt saját hatáskörben kívánta felelősségre vonni, a hágai Nemzetközi Törvényszék ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy az ítélet nemzetközi büntetőperben szülessen meg. Mitől függ az, hogy egy bűncselekmény nemzetközi jelentőségűvé válik?
– Többször előfordult olyan súlyos jogsértés, amely az egész nemzetközi közösség felháborodását váltotta ki, így korábbi kísérletek is voltak a Nemzetközi Törvényszék létrehozására. Ezek közül legismertebb a nürnbergi per. Ezekben a perekben mindig felmerült az a kritika a védelem és az ítéletet ellenzők oldaláról, hogy a győztesek bíráskodtak a legyőzöttek felett. A kilencvenes évek elején határozta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa a törvényszék felállítását, amikor egyre több hír érkezett a balkáni háború visszaéléseiről, valamint a ruandai kormány kegyetlenkedéseiről. A törvényszék olyan bűncselekményeket vizsgál ki, amelyek jellegük és kihatásaik révén a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztetik. Így az emberiség elleni és a háborús bűncselekményeket elkövető személyek ellen folytatják le a pereket.
– A hágai törvényszék nem perel be szervezeteket, pártokat, csak személyek ellen hoz ítéletet. Lehet-e Milosevics vagy a többi háborús bűnös ítéletét úgy meghozni, hogy elvonatkoztatnak az adott politikai helyzettől és a párttól, amelynek tagjai voltak?
– Az állami funkció nem mentesít a felelősségre vonás alól, a beosztott pedig nem hivatkozhat arra, hogy parancsra tette, amit tett. Jelen pillanatban azt kell bizonyítani, hogy Milosevicset személyes felelősség terheli a balkáni háborúban történt súlyos jogsértésekért. Valószínűleg nem írt alá olyan utasítást, hogy a bosnyák asszonyokat meg kell gyalázni, ugyanakkor nyilván tudott ezekről a kegyetlenkedésekről, és hatalmánál fogva tehetett volna ellene. Továbbá szóban, ráutaló magatartással is lehet utasítani és jóváhagyni, közvetett bizonyítékokkal az ilyen felelősség is megállapítható. Másrészről azok a félkatonai szervezetek, amelyek ezeket a kínzásokat végrehajtották, a jugoszláv néphadsereg fegyvereivel harcoltak. Ez nemcsak Milosevics felelőssége, hanem az összes olyan politikai vezetőé és katonai parancsnoké, akiknek tudomásuk volt a visszaélésekről, de nem tettek ellene.
– A Milosevics-per alatt két dokumentumfilmet mutattak be, az egyik a vád bizonyítékait tárta fel a tömegsírokról és a koncentrációs táborokról, a másikat a védelem vetítette le, amely a tömegsírok valódiságát vonta kétségbe. Mi határozza meg egy dokumentumfilm hitelességét?
– A vád filmjeit feltehetően a szokásos szabályoknak megfelelően készítették el. Amikor azt mutatják például, hogy tanúk jelenlétében exhumálnak száz holttestet, amelyek fél évnél nem régebben kerültek oda, akkor a másik félnek kell erre magyarázatot adnia, hogy miként történhetett ez meg a hatalma idején. A védelem mondhatja, hogy nem tartja hitelesnek a filmeket, ebben az esetben kivizsgálják a felvételek megbízhatóságát. A különböző nemzetközi büntetőeljárások egyébként azt bizonyítják, hogy a teljes igazságra sohasem lehet fényt deríteni. Egy-egy konkrét bántalmazás bizonyítása viszonylag könnyen lehetséges, a teljes felelősség megállapítása gyakran a történészek dolga.
– Milosevics védőbeszédében a NATO által elkövetett háborús bűncselekményekre hívta fel a figyelmet, így például a bombázások civil áldozatairól szólt. Ön szerint ez jó taktika?
– Ez önmagában nem sikeres védekezési stratégia, mert a bombázás legfeljebb Koszovó esetében vethető fel. A német háborús bűnösöket sem mentesítette a bűncselekmény elkövetésének felelőssége alól Drezda angolok általi bombázása. Nem tartom valószínűnek azt sem, hogy Madeleine Albright vagy Bill Clinton tanúként megjelenik a tárgyaláson. Írásos bizonyíték pedig valószínűleg nincs arról, hogy a nyugati hatalmak vezető politikusai büntetlenségre tettek volna ígéretet, vagy egyetértettek volna Milosevics bizonyos lépéseivel. Az, hogy követett-e el a NATO olyan cselekményeket, amelyek nem egyeztethetők össze a hadijoggal, ki kell vizsgálni. A kínai nagykövetség szétlövését már kivizsgálták, megállapították az egyéni felelősséget, és kiszabták a megfelelő büntetést az érintett tisztekkel szemben.
– Nem kérdőjeleződik-e meg azoknak a tanúknak a hitelessége, akik Milosevics bizalmasai voltak?
– Amikor egy bűnszövetkezet ellen emelnek vádat, akkor is el lehet játszani a gondolattal, hogy ki hogyan menti magát. Ennek kiküszöbölésére azonban vannak alkalmas módszerek, így a szembesítés és a vallomások összevetése.
– Ön szerint Milosevics perével befejeződik a vizsgálódás, vagy várható más személyek törvényszék elé állítása is?
– Mindenkivel szemben el lehet járni, akiknek a bűnössége felmerül. A második világháború utáni felelősségre vonás sem fejeződött be a nürnbergi perrel.
– Jugoszlávia esetében felmerült a média felelőssége is, hiszen az etnikai konfliktusok szításában az egyoldalú tájékoztatás is szerepet játszott. Újságírók is kerülhetnek-e a törvényszék elé?
– A nürnbergi perben is elítélték Julius Streichert, egy igen befolyásos náci lap főszerkesztőjét, aki antiszemita cikkeket írt, a zsidók megsemmisítésére uszított. A szerb média is jelentősen manipulálta a haderőt, mindig azt sugalmazta, hogy a szerbeket megalázták, soha nem volt szó a saját kegyetlenkedéseikről. Ráadásul Milosevicsnek családi tőkéje volt a médiában. Nyilván újságírókat is felelősségre fognak vonni.
– Az Egyesült Államok az ENSZ illetékes bizottságán keresztül átmenetileg zárolta a törvényszék költségvetését, egyes vélemények szerint azért, mert fél, hogy a felelősségre vonás amerikai katonatisztekre is kiterjedhet majd.
– Óriási pénzek mennek el a perek technikai hátterének biztosítására, így például tolmácsra, a bűnösök elfogására. Kérdéses, hogy hány perre lesz még szükség, de egyes ügyeket össze lehet majd vonni. Meg vagyok győződve arról, hogy a nagy, ismert bűnösök és közvetlen segítőik büntetőjogi felelősségre vonására mindig biztosítani tudják a költségvetési hátteret.
– A jugoszláv B92 Rádió azt közölte, hogy Kostunica jugoszláv miniszterelnök szerint ami Hágában történik, az nem bírósági per, nem színházi előadás és még csak nem is médialátványosság, hanem kísérlet egyfajta történelemírásra, történelemmagyarázatra.
– A hágai törvényszék ügyel az eljárási szabályok betartására. Minden nemzetközi, nagy horderejű perre rá lehetne húzni, hogy történelemírás folyik, de a nemzetközi törvényszéken megvannak azok a garanciák, amelyek bármely büntetőpert hitelessé tesznek. Ezeknek a szabályoknak a betartása a nemzetközi közösség saját érdeke és történelmi felelőssége.
villamosenergia kereslet
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
