Iránytalan trend vette kezdetét a tőkepiacokon tegnap: a spekulánsok a negatív vállalati hírektől vezérelve eladói oldalon álltak. A nap egyik „csúcspontja” akkor következett be, amikor a Nortel Networks elnök-vezérigazgatója lemondott, és egyúttal negatív előrejelzést tett közzé. Problémát jelentett még a kiskereskedelmi szektort övező bessz is, hiszen a decemberi forgalomnövekedés után a konszenzussal ugyan megegyező, de amúgy 0,2 százalékos csökkenést regisztráltak januárban, ami érdekes módon inkább az emelkedési hangulatot erősítette. Az amúgy igen ingatag tőzsdemutatókról az elemzők azt nyilatkozták, hogy az iránytalan trendet csak egy Fed-döntés vagy egy optimistább jellegű hír mozdíthatja a pozitív irányba.
Vegyes, bár többnyire kedvezőtlen hírek próbálták – eredménytelenül – befolyásolni a japán tőzsdei kereskedést. Az ázsiai piacok legnagyobbikán, a tokiói Nikkein a börze indexe 0,91 százalékkal javult, pedig a befektetési és hitelminősítők esetleges leértékelési kilátást helyeztek előtérbe. A Moody’s szerint minden esély megvan arra, hogy visszaminősítsék a hosszú lejáratú állami japán jenadósságot. A Standard and Poor’s viszont tartózkodik a leminősítéstől, mondván: még a novemberi besorolásváltozások alkalmával negatív kilátást adtak a japán adósságokra.
Miután kedden visszacsúszás volt jellemző az európai tőzsdéken, ezért a tegnapi nap inkább már az esetleges növekedési kilátások latolgatásával, némely esetekben mérsékelt drágulásokkal telt. Az amerikai kiskereskedelmi adatok és a repülőgépeket gyártó Lockheed Martin újabb és újabb optimizmust indukáltak a parketteken. Az amerikai kormány több mint tizenhárom, F–22 Raptor típusú hadászati repülőt rendelt a Lockheedtől, amelynek teljes értéke meghaladhatja a 2,68 milliárd dollárt.
Lassú növekedéssel telt el a tegnapi nap a Budapesti Értéktőzsdén is, a befektetők a gyorsjelentésekre próbáltak összpontosítani. Az előző zárószintjén nyitó BUX több lépcsőben erősödött, és a tengerentúli hosszhatás végül a napi csúcsának közelébe emelte az indexet. A nap végét jelző gongszó 7878,45 pontnál jelezte az üzletek lezárását, így a BUX 71,34 pontot emelkedett. A forgalmi mutató 2,64 milliárd forintot jelzett, ezzel is mutatván a visszafogottságot a gyorsjelentési dömping kapcsán nyilvánosságra kerülő gazdálkodási adatokkal szemben.
A vezető részvények közül újból a Matáv és az OTP segítette a BUX-ot, a távközlési papírok 13 forinttal, míg a banki részvények 300 forinttal erősödtek. Az elemzők az OTP-től igen kedvező eredményeket várnak, a szakértők tanácsát megfogadva a vásárlók is előnyben részesítették a hazai bankok legnagyobbikát. Meglepetést okozott viszont a Mol azzal, hogy csupán 30 forinttal értékelődött fel, ezért záró ára 5465 forint lett. Megosztottság uralkodott a gyógyszergyári szektoron, a még nem publikált Egis 380 forinttal drágult, míg a Richter 95 forinttal lett olcsóbb. Nem változtak a veszteséget jelentő áramszolgáltatók árfolyamai, pedig mind a Dédász, mind az Elmű igen negatív jelentést tett közzé.
Különösebben nem okozott nagy döbbenetet a Schroder Salomon Smith Barney akkor, amikor túlsúlyozásra javasolta a forintot és a forintkötvényeket a befektetői portfóliókban. A befektetési tanácsadó a nemzetközi iránymutatásokkal összhangban hozta meg döntését. Az elemzők már hónapok óta arról beszélnek, hogy a feltörekvő piacok és azok közül is Magyarország az egyik legmegfelelőbb célpont a tőkepiaci tranzakciókra. Az ajánlás indoklása szerint Magyarország gyakorlatilag minden szempontból a térségbeli reformfolyamat éllovasa, és általánosan elismert, hogy gazdaságszerkezete a legmegfelelőbb az EU-tagjelöltek között.
Hatalmas győzelem: Csibi Krisztina nyerte meg a választást!