Egyenlő uniós elbánást várunk

Magyarország ragaszkodik az egyenlő elbánás elvének érvényesítéséhez a mezőgazdasági és a regionális politikában egyaránt. Erre az álláspontra jutott a kormány szombati rendkívüli ülésén, amelyen megtárgyalta az Európai Bizottság javaslatait.

Nem kérünk többet, de nem tudunk elfogadni kevesebbet, mint amennyi az európai uniós rendszer alapján az új tagokat megilleti – szögezte le Martonyi János külügyminiszter a kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság múlt szerdai előterjesztésében elismerte a majdani új tagok jogát a mezőgazdasági közvetlen kifizetésekre, de ajánlata mértékében messze elmarad attól, amit az uniós gazdák kapnak. Az előzetes, tíz tagjelöltre kialakított elképzelés 2004-ben 25, 2005-ben 30 és 2006-ban 35 százalékos támogatást irányoz elő, és tízéves átmenettel számol, amíg elérhetik a teljes uniós szintet. Ez Magyarországnak nem elfogadható. Az a keret, amely alapján az Európai Bizottság kidolgozta előterjesztését, 2006. december 31-ig szól. Az utána következő évekre még nincs döntés, így azokra átmenettel számolni sem lehet. A magyar kormány kitart amellett, hogy a hazai gazdaság valamennyi szereplője, ideértve a mezőgazdasági termelőket is, az Európai Unió tagjaival egyenlő feltételeket élvezzen. – Bízunk a versenyképességünkben a gazdasági élet minden szektorában, de annyira nem vagyunk versenyképesebbek, hogy el tudjunk fogadni hátrányos feltételeket – érvelt a magyar diplomácia vezetője.
Elfogadhatatlan és méltánytalan az EU pénzügyi támogatásokra vonatkozó javaslata, mert nem biztosítja az azonos elbánás elvét – jelentette ki tegnap Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt a Kovács László pártelnökkel és Horn Gyula volt kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón.
Magyarország a regionális politikában szintén bízik az egyenlő elbánásban, ám a bizottság javaslata alapján közvetve az egész nemzetgazdaság csekélyebb támogatásban részesülne. A kedvezményezett európai polgárnak a jelenlegi rendszerben a számítások szerint 231 euró jut, a tagjelölteknek viszont az első három esztendőben átlagosan 120 eurót irányoztak elő. Ez Magyarország számára szintén nem fogadható el.
A külügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a bővítés sikere nemcsak a tagjelölteknek, hanem a jelenlegi tagoknak is érdeke. Ebből kiindulva Magyarország kész mindent megtenni a siker érdekében. Nyitottak vagyunk, tárgyalni akarunk, meggyőződésünk az, hogy a vitás kérdéseket tisztességes, nyugodt tárgyalások során rendezni lehet, mondta Martonyi János. Az elkövetkező időben szakértői szinttől a miniszterelnöki szintig egyeztetések sorozatára kerül sor az Európai Bizottság javaslatairól. Orbán Viktor miniszterelnök sorra felkeresi az Európai Unió tagországait. Egyidejűleg megkezdődtek a konzultációk a visegrádi országok képviselőivel, hasonló egyeztetés zajlik majd a luxemburgi csoport államaival, s természetesen, az Európai Bizottság illetékeseivel. Idehaza február 14-én ül össze az Európai Integrációs Tanács, s széles körben ismerteti a kormány az álláspontját, többek között a mezőgazdasági érdek-képviseleti szervezetek és a régiók vezetőivel is.
Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter határozottan elhárította azt a felvetést, hogy azért szenvedne késedelmet hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz, mert a kormány kitartóan ragaszkodik az egyenlő elbánás elvének érvényesítéséhez. Véleménye szerint minden esély megvan arra, hogy 2002 végére lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat. Visszautasította azokat a vádakat, hogy ha