Elkezdődött a hágai per

A hágai Nemzetközi Törvényszéken tegnap Carla Del Ponte főügyész bevezető nyilatkozatával megkezdődött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő pere. A politikust háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével, valamint népirtással vádolják a kilencvenes évek három nagy délszláv konfliktusában játszott szerepe miatt.

Carla Del Ponte „az emberiség által ismert legsúlyosabb bűncselekményekkel” vádolta Milosevicset. A főügyész a pert megnyitó nyilatkozatában kijelentette, hogy a politikus „kimondhatatlan szenvedéseket” okozott a délszláv konfliktusok számtalan áldozatának. „Kitűnő taktikusként, de közepes stratégaként” jellemezte a vádlottat, aki a nacionalizmust és az etnikai tisztogatásokat is csak ürügyként használta céljai elérésére, és minden eszközt hatalmi törekvéseinek szolgálatába állított.
A főügyész asszony szerint a Milosevicsnek felrótt bűncselekmények „mindenkit érintenek, bárhol éljen is, mert az emberi jogok és az emberi méltóság legalapvetőbb elveit sértik. Ez a törvényszék és különösen a mostani tárgyalás a legjobb bizonysága annak, hogy senki nem állhat a törvények fölött, és senki nem elérhetetlen a nemzetközi igazságszolgáltatás számára” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy éppen a Milosevics elleni vádiratokban szereplő események nyomán vált közkeletűvé az „etnikai tisztogatás” fogalma. A szóban forgó atrocitások némelyikét olyan középkori brutalitással és kiszámított kegyetlenséggel követték el, amely messze túlmutat a jogszerű hadviselés határain – fűzte hozzá.
Del Ponte azzal az indokkal kezdeményezte a Milosevics ellen benyújtott három vádiratban szereplő ügyek összevonását, hogy a konfliktusok mögött mindvégig ugyanaz a politikai törekvés, „Nagy-Szerbia” megteremtésének a szándéka húzódott meg, s a legtöbb esetben azonosak voltak az alkalmazott eszközök, mindenekelőtt az etnikai tisztogatás módszere is.
A főügyésztől egyik helyettese, Geoffrey Nice vette át a szót, aki a három vádiratot egymáshoz kapcsoló összefüggéseket elemezte részletesebben. A tárgyalóteremben levetített filmrészlettel felidézte azt az 1987-es jelenetet, amikor a volt államfő – akkor még a Szerb Kommunisták Szövetségének elnökeként – látogatást tett Pristinában, és azóta is emlékezetes, nacionalista hangvételű beszédben biztosította a szerbeket arról, hogy „többé senki nem emelhet kezet rájuk”. Nice erre az epizódra vezette vissza Milosevics karrierjének felívelését, rámutatva, hogy a politikus mindvégig jórészt a háttérből irányította az eseményeket. Áldozataival sem konfrontálódott nyíltan, másokat használt fel a bűncselekmények elkövetésére. Elképzelhetetlen azonban, hogy ne tudott volna ezekről – jelentette ki. Az ügyészek beszéde közben Milosevics semmilyen érzelem jelét nem mutatta, s csak a pristinai látogatását bemutató filmrészletek vetítésekor élénkült fel kissé. A tárgyalás tegnapi megnyitása előtt belgrádi ügyvédei azt mondták, hogy a politikus szellemileg és fizikailag is a lehető legjobb formában van, s teljes mértékben készen áll arra, hogy szembenézzen azzal, ami rá vár. Derűlátóan tekint a tárgyalás elé, és bízik abban, hogy győzni fog az igazság – közölték az ügyvédek.