Martonyi János a bejelentésekre reagálva sajnálatosnak tartotta, hogy Szlovákia és Csehország most egy, a kétoldalú kapcsolatainkban fel nem vetett és a visegrádi együttműködést nem érintő történelmi tényre hivatkozva lemondta részvételét.
A szlovák kormányfő Orbán Viktor utóbbi napokban elhangzott kijelentései miatt mondta le a találkozót, mert úgy ítéli meg, hogy a magyar miniszterelnök megnyilatkozásai nem teremtik meg az érdemi tárgyalásokhoz szükséges keretet. Pozsonyban ellenérzéseket váltott ki, hogy szerdán Brüsszelben Orbán Viktor úgy vélekedett: Csehországnak és Szlovákiának az uniós csatlakozás előtt érvénytelenítenie kellene a Benes-dekrétumokat, mert azok nincsenek összhangban az uniós jogrenddel. Orbán kijelentéseit tisztázandó, pénteken bekérették a szlovák külügyminisztériumba a pozsonyi magyar nagykövetet. Előző nap ugyanígy tett Prága is, majd ezt követően Pozsonnyal és Varsóval egyeztetve, a magyar kormányfő kijelentésére hivatkozva tiltakozásul Milos Zeman is lemondta a részvételt a keszthelyi csúcson.
A magyar diplomácia vezetője nyilatkozatában leszögezi, hogy a magyar kormány kiemelt külpolitikai céljának tekintette és tekinti a jövőben is a szomszédos országokkal való kapcsolatok fejlesztését és a regionális együttműködés elmélyítését. Leszögezi, hogy a magyar fél változatlanul kész egy kölcsönösen elfogadható időpontban megrendezni a visegrádi együttműködés miniszterelnökeinek csúcstalálkozóját. A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozza, hogy a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatok keretében nem vetette fel és nem is kívánja felvetni a benesi dekrétumok ügyét, és nem szándékozott azt összekapcsolni az európai uniós csatlakozás kérdésével. Az viszont tény, mint ahogy az Európai Parlamentben is történt, hogy európai politikusok visszatérően foglalkoznak a kérdéssel – szögezi le Martonyi János.
A magyar külpolitika visegrádi elkötelezettsége töretlen, ebben semmilyen változás nem következett be, hangsúlyozta a cseh és szlovák bejelentésekre reagálva lapunknak Szemerkényi Réka, a MeH államtitkára, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója. Mint hozzátette: csak meg tudom ismételni, hogy továbbra is szándékunkban áll az eddigi jól bevált együttműködést folytatni. Az államtitkár kiemelte, hogy az Orbán-kormány külpolitikájának egyik alapvető célkitűzése volt az 1994–98 között hibernált állapotban létező visegrádi együttműködés életre keltése, ezért, mint mondta, miniszterelnökként Orbán Viktor egyik első külföldi programja volt a visegrádi csúcs összehívása. A magyar külpolitikai és a visegrádi együttműködés legfontosabb célja ekkor a NATO-csatlakozás felgyorsítása volt, s ezt sikeresen teljesítette is – húzta alá Szemerkényi Réka. A második célkitűzés Szlovákia reintegrálása volt a visegrádi keretbe, s ezt is sikerült teljesíteni, szögezte le az államtitkár, hozzátéve, hogy mind a két törekvésben nagyon határozott magyar külpolitikai cselekvés látható. A magyar diplomácia harmadik célkitűzése a V4-es együttműködésben a regionális összetartozás megerősítése és annak konkrét formába öntése volt. Ennek az utóbbi három évben már számos példáját láttuk, akár a politika, a gazdaság vagy a kultúra területét nézzük. A visegrádi országok ezeket a célkitűzéseket a lehető legjobban együtt tudták megvalósítani, s a magyar értelmezés szerint az Európai Bizottság január 30-án a bővítés pénzügyi vonatkozásairól kiadott javaslata újabb perspektívát nyitott meg, hiszen ez egyformán kedvezőtlen mindannyiuknak. Szemerkényi Réka hangsúlyozta: hiszünk abban, hogy a visegrádi együttműködés elmúlt négyéves sikersorozatára alapozva még a mostani, az EU-csatlakozás szempontjából érzékeny időszakban is vannak olyan közös érdekek, amelyeket célszerű közösen képviselni.
*
Az Európai Unió bővítési biztosa Brüsszelben arról biztosította Jan Kavan cseh külügyminisztert, hogy a Benes-dekrétumokról soha nem lesz szó az unió és Csehország között folyó csatlakozási tárgyalásokon. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezzel szemben megjegyzi, a kitelepítésnek mint a konfliktusmegoldás legitim eszközének vállalása, amely egy tagjelölt állam kormányfőjének a szájából hangzott el, új megközelítést kíván. Zeman magatartása ellentétes azzal az etikai fundamentummal, amelyen az EU nyugszik.
Huncsik Péter, a Márai Sándor Alapítvány dunaszerdahelyi igazgatója lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy nem a kézzelfogható hátrányok jelentik a Benes-dekrétumok káros voltát, hanem az a szellemiség, amelyet a csehek és a szlovákok azóta képviselnek. A második világháború utáni rendezés során a dekrétumok kimondták a magyar és a német nemzet kollektív bűnösségét, és ezt a véleményt sulykolták az emberekbe ötven éven keresztül, mondta a szakértő. Ez alapján tehát nem várható, hogy a közeljövőben a törvénycsomag felülvizsgálatára vagy akár csak bocsánatkérésre kerülhet sor a cseh, illetve a szlovák vezetés részéről – fejtette ki Huncsik. Kiemelte, több olyan értelmiségi személy van, aki felismerte a törvények üzenetének káros voltát, ám nem ők a hangadók. Az alapítványi igazgató felhívta a figyelmet a háborúban győztes országok bizonyos mértékű felelősségére is, mivel ők engedték a német bábállam Szlovákiát csatlakozni Csehországhoz, amellyel északi szomszédunk ki is kerülte a felelősségrevonást. Ennek ellenére a nemzetközi politikai életben elfogadhatatlan a benesi dekrétumok által megfogalmazott vádak, mint például a kollektív bűnösség elve, így Csehország és Szlovákia kifejezetten nevetséges helyzetben vannak, amikor ragaszkodnak a törvényekhez – vélte Huncsik.
***
Reagálások. Sajnos, várható volt, hogy a partnerországoknak egyszer elegük lesz Orbán Viktornak a nemzetközi kapcsolatokban szokatlan, otromba stílusából – közölte Kovács László. Az MSZP elnöke szerint teljesen értelmetlen volt a miniszterelnöknek most szóvá tennie a benesi dekrétumok ügyét. A Fidesz elnökének szavai szerint vérlázító Kovács László nyilatkozata, hiszen épp az MSZP fejtette ki, hogy a visegrádi országokkal való együttműködést az európai uniós tárgyalási stratégiában kedvezőtlennek tartja, most pedig a szocialista pártelnök álszent módon különösen időszerű egyeztetésnek és közös fellépésnek nevezi a polgári kormány által újjáteremtett visegrádi összefogást. Csak remélem, mert mostani szavaiból nem derül ki, hogy Kovács László nyilatkozata nem a benesi dekrétumok melletti kiállást jelenti – szögezte le Pokorni Zoltán. Az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén a magyar miniszterelnök kérdésre válaszolva, a benesi dekrétumokkal kapcsolatban csak az Európai Parlament határozatában foglaltakat ismételte meg, hozzátéve, hogy ez egy európai jogelvi probléma, amit Magyarország a kétoldalú viszonyban nem kíván felvetni – tartalmazza Szájer József tegnapi közleménye. Orbán Viktor miniszterelnök árt Magyarország érdekeinek, és a magyar külpolitikát négyéves tevékenysége alatt a mélypontra vitte le – közölte az SZDSZ elnöke. Elmondta: a visegrádi négyek kormányfői találkozója azért jött volna létre, hogy közösen lépjenek fel országaik érdekében az EU legutóbbi, támogatásokra vonatkozó döntésével kapcsolatban. (MTI)
villamosenergia kereslet
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
