Elnapolt döntés az északi városkapuról

A békásmegyeri lakótelep és Budapest határa közötti korábban mezőgazdasági hasznosítású terület rendezésére programot dolgozott ki a III. kerületi önkormányzat. Az északi bároskapu kialakításának kerületi programja szerint mintegy 200 ezer négyzetméternyi szintterület válhat beépíthetővé. A polgármester javaslatára a testület elnapolta az előterjesztés tárgyalását, mert egyes ingatlanoknak tisztázatlanok a tulajdonviszonyai, és az M0-s autóút nyomvonala sincs még kijelölve.

Az északi városkapu programja szerint a Szentendrei út mindkét oldalán kereskedelmi, igazgatási, szolgáltatási rendeltetésű és vendéglátóegységek épülnének. A helyi koncepció azonban áruházláncok letelepedése helyett a szakáruházak létesítését engedélyezi majd. A kereskedelmi terek felett irodák, a terület lakótelep felőli oldalán szálloda, vagy irodaház lenne építhető. A városfejlesztési terv a kereskedelmi-igazgatási zónától keletre egy mesterséges tavat képzel el, ennek mentén intézményi, vegyes rendeltetésű tömb létesítését javasolják. A helyi szakemberek a környéken lévő üvegházak egy részének átépítését, a csarnokokban kulturális rendezvényekre alkalmas terek kialakítását ajánlják a leendő beruházóknak. A tó északi oldalán szabadidő- és kulturális központ valósulhatna meg. A terület keleti, Duna felőli oldalának mintegy hathektárnyi területén sportközpont építését javasolják.
– Az önkormányzat a szabályozási program elkészítésével elébe kívánt menni a későbbi beruházók elképzeléseinek, mert Óbuda nem szeretné, ha dobozépületeket építenének erre a területre – tudtuk meg Liszkay Krisztinától, a III. kerület főépítészétől. A szakember szerint azért fontos a térség mielőbbi szabályozása, mert így a kerületi koncepció kínálatából választhatnak a leendő befektetők, és nem kizárólagosan ők dönthetnek az ingatlanok beépítéséről. Liszkay Krisztina tájékoztatása szerint a fejlesztések (például a HÉV járműtelepének kialakítása) miatt a mostani erdőként, vagy véderdőként nyilvántartott területek felét más övezetbe kell sorolni, de az Északi városkapu program megvalósulásával a kialakítható intézményi területek rovására tíz százalékkal több zöldterület lesz a térségben. A parkok kialakítását kötelező beruházási elemként csatolják majd a kereskedelmi célú létesítmények építési engedélyezéséhez. A főváros elképzelései szerint a későbbikben engednék a nagy bevásárlóközpontok létesítését is, de a III. kerület programja ezt kizárhatja, mert meghatározzák az építmények lehetséges magasságát.
A városfejlesztési koncepcióról még nem határozott a kerület. Tarlós István polgármester egyelőre azt javasolta a helyi képviselő-testületnek, hogy bizonyos kérdések tisztázásáig az úgynevezett északi városkapu ügyét vegyék le a napirendről.
– A terület egyes ingatlanjaival kapcsolatos perek nem zárultak le, így egyelőre kockázatosnak tartom, hogy döntsünk az északi városkapu sorsáról – jelentette ki a polgármester. Bizonytalanná teszi a térségről kialakított elképzeléseket az is, hogy még nem jelölték ki az M0-s végleges nyomvonalát, mert ez nagymértékben befolyásolja a terület beépítési lehetőségeit – tette hozzá.