Építési ágazatunk lekörözi Európáét

Stagnált az európai építési piac az elmúlt évben, miközben Magyarországon egyre jelentősebb növekedést ér el; az új, államilag támogatott lakásépítések mellett a felújítások is komoly lehetőségeket rejtenek az ágazat szereplői számára. Ezt a konstrukciót az EU is felismerte, és adókedvezményekkel támogatja tagállamaiban a felújítással foglalkozó cégeket.

Gáspár Anna, a Build&Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója a nemrég Rómában tartott Euroconstruct- (ECT) konferencia tapasztalatait ismertette. Elmondta, hogy az ECT összeurópai piacán az elmúlt évi stagnálás-stabilizálódás után 2002-től enyhe növekedésnek indulhat az építési ágazat teljesítménye, s az elkövetkezendő esztendőkben 1-2 százalékkal bővülhet. A következő években dinamikus növekedést a mélyépítés mutat majd Kelet- és Nyugat-Európában is, és a 15 nyugat-európai ECT-országban pozitív képet tükröz az épületfelújítás, -fenntartás és -korszerűsítés is. Miként 2001-ben, a következő években is a lakásépítési, -felújítási és -korszerűsítési piac fogja adni Európa építési piacának közel 50 százalékát, mintegy 440 milliárd euró értékben. Az EU komoly adókedvezményekkel támogatja tagállamaiban a felújítási szektort, mint jelentős élőmunka- felvevő piacot.
Kelet-Európára a mennyiségi hiány és az elhanyagolt lakásállomány jellemző, míg Nyugat-Európában évek óta mind kevesebb az új lakás építése, s több országban csökken a szociális egyenlőtlenség leküzdésére – különös tekintettel a bevándorlók lakáshelyzetére – fordított figyelem, s az állam kivonul a lakásépítésekből. A meglévő lakásokkal szemben viszont megnőttek a tér- és felszereltségi követelmények, a lakásfelújítás és a modernizáció értéke 2002-ben meghaladja az új otthonok építési értékét. Egy új jelenség – az internetgazdaság – is nagymértékben hat az építési ágazatra.
A magyarországi helyzetről szólva Gáspár Anna megjegyezte: sürgető a nyugat-európai építőipari közbeszerzéseken való részvétel növelése. A kitörés egy másik iránya a határon túli beruházási-építési tevékenység növelése, illetve az építőanyag-export lehet, amelynek fő célterületeként Romániát, Ukrajnát, Oroszországot, a Baltikumot és Dél-Európát jelölte meg a szakember. Lehetőségeket rejtenek az épületfelújítások is, hiszen Kelet-Európában több évtizedes lemaradást kell bepótolni. A hazai helyzeten javít, hogy Magyarországon foglalkoztatási támogatást pályázhatnak a nagy élőmunka-igényű ágazati besorolású építőipari vállalkozások. Tavaly növekvő számú és értékű beruházások segítették a korábban gondokkal küzdő ágazat talpra állását. Az idén és a következő években is a lakásépítés és -felújítás piacán várható leginkább növekedés. Viszont a nem lakás célú magasépítés területén a növekedés eddigi üteme máris csökken, illetve belső eltolódások mennek végbe. A Széchenyi-terv nyomán a beszállítói típusú, munkahelyteremtő, kisebb ipari beruházások, a turisztika és gyógy-idegenforgalom fejlesztése került előtérbe. A kormányzat a mélyépítés területén a múlt év végén, illetve ez év elején számos közútfejlesztést finanszíroz a tavaly megindult nagy autópálya-építési projektek mellett.
A tavaly szeptember 11-i terrortámadás hatására az elkövetkezendő években az építési piacon várható a védelmi beruházások-felújítások fokozása. A közúti-vasúti szállítási dilemmában előtérbe kerülhet a vasúthálózat modernizációjának felgyorsítása. Hazánkban is erősödhet a környezetvédelmi, az infrastrukturális és az egészségügyi beruházások növelése. A szakember 2002 és 2004 között évi átlag kétszázalékos építési bővülést prognosztizál az ECT tagországában, míg Magyarországon az idén 6-7 százalékos, ezt követően pedig évi nyolcszázalékos teljesítménynövekedést vár.