Amillenniumi központ megépítéséhez szükséges 11 „expótelket” a TriGránit Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Duna Sétány Kft. 2,38 milliárd forintért vásárolta meg másfél éve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI). Nyúl Sándor a vételár kapcsán azt mondta: a szerződés aláírásáig két pályáztatás zajlott le, sikertelenül. – Cégünk ennek ellenére a korábbi árat ajánlotta meg a telekingatlanokért. A nemzetközi és a hazai gyakorlat szerint, ha egy ingatlan nem talál vevőre, akkor az eladók a későbbi meghirdetéskor már kevesebbet kérnek érte, ám ebben az esetben nem így történt – tette hozzá.
A kialakítandó kulturális tömben kap helyet a Nemzeti Filharmónia, a Modern Magyar Művészeti Múzeum és a Hagyományok Háza. Nyúl Sándor ismertette: az állam 52 milliárdos garanciát vállalt a beruházás megvalósulása érdekében, de a projekt magántőkéből és nem állami forrásokból jön létre. Ennek a világ gazdaságilag fejlettebb felén bevált módszernek ugyanis számos előnye van. Mivel az állam nem jó beruházó, és nem szereti, ha költségvetését hirtelen nagy összegű kiadással kell megterhelnie, a TriGránit Rt. garanciát kért az államtól, hogy a beruházást, illetve a projektet finanszírozó hitel megtérüljön.
Az említett 52 milliárd az alábbiakból tevődik össze: a beruházási költség 31, az áfa közel 8 milliárd, míg a kamat 13 milliárd forint. A hitel-visszafizetés futamideje tíz év. Egyébként a beruházó 30 százalék önerőből és 70 százalék hitelből valósítja meg a terveket, s a kulturális központ munkálatai márciusban kezdődhetnek meg, az átadása pedig 2003 végére fejeződik be. A TriGránit Rt. haszna az üzleten, várhatóan 1–1,5 milliárd forint lesz. Arra a felvetésre, hogy miért nem volt versenytárgyalás a projekt lebonyolítására, a szakember azt mondta: a beruházásnak nem nagyon volt versenyeztethető eleme, s igazából csak abban lehetett volna pályáztatni, hogy ki kér kevesebb garanciavállalást.
A kulturális tömbben jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) egy, a TriGránit Rt. pedig 99 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. Három év múlva az NKÖM teljes tulajdonosa lesz a komplexumnak, s a hitelintézetnek fog törleszteni.
Nyúl Sándor szerint korántsem biztos, hogy a kulturális projektek hatalmas profitot hoznak az üzemeltetőnek. Véleménye szerint például a Hagyományok Házát nem lehet nyereségesen üzemeltetni, viszont annak összgazdasági hatása pozitív. A területen 6000 főt befogadó kongresszusi központot, 1000-1500 szobás szállodaegyüttest, kaszinót, termálfürdőt és 350 luxuslakást alakítanak ki. A kongresszusi központ megépítésével hazánk több olyan nemzetközi fórum, például orvoskonferencia megrendezését vállalhatja el, amelyre ez idáig nem volt esélye.
A szintén a Lágymányosi híd lábánál hamarosan elkészülő Nemzeti Színház megvalósítására kiírt pályázatot a TriGránit tulajdonosi köréhez kötődő Arcadom Építőipar Rt. nyerte meg 6,7 milliárd forintért, másfél évvel ezelőtt. Az ár-érték arányt firtató kérdésünkre Nyúl Sándor elmondta, hogy a Nemzeti Színházra vállalt bekerülési ajánlatuk összege közel fele az Erzsébet téri tervekben szereplő költségeknek. Az épület kialakítási helyszínének megítélésében akadnak olyan vélemények is, hogy a nemzet színházának sokkal inkább a Belváros környékén kellene felépülnie, mintsem a jelenlegi helyszínen, mert az nem megfelelő. Nyúl Sándor erre reagálva kifejtette: Európában több helyen, például Londonban is hasonló trend ment végbe városépítészeti szempontból. Ezt a folyamatot alapul véve szakemberek egy része úgy ítéli meg, hogy a IX. kerületben zajló sikeres városrekonstrukció megteremti az építészetileg összefüggő kapcsolatot Budapest centruma és a fejlesztés alatt álló terület között. Nyúl Sándor kiemelte: a millenniumi terület nem a város széle, s az elkövetkezendő évtizedben akár gyalogossétány is létesülhet a Parlament és a Nemzeti Színház között.
A TriGránitnak nem mindegy, hogy azok, akik figyelik a nemzetközi ingatlanfejlesztési projekteket, mit gondolnak erről a beruházásról.
A cég terve, hogy a régióban vezető ingatlanfejlesztői szerepet töltsenek be. Lapunk információját, hogy például Csehországban és Szlovákiában is hasonló típusú és nagyságú ingatlanprojekt megépítésén gondolkodik az adott országok kormánya, Nyúl Sándor megerősítette, és ismertette: az elképzelés egy városközpont és kulturális tömb létrehozását jelenti.
A korábban felröppent és napjainkban is aktuális kérdésre, hogy a TrizecHahn kanadai ingatlanfejlesztő társaság kiszáll a TriGránit Rt.-ből, Nyúl Sándor az alábbiakat válaszolta: a kanadai cég átalakuláson megy át. Peter Munk személye azonban garancia arra, hogy a kanadai vállalat ne lépjen ki az üzletből. A TrizecHahn a tengerentúlon az egyik legsikeresebb fejlesztő, ám európai befektetései kevésbé voltak eredményesek. A sikertelenség oka Nyúl Sándor szerint az, hogy a kiváló képességű, ám a helyi viszonyokat kevésbé ismerő amerikai és kanadai menedzserekre bízták a projekteket. Ez Magyarországon viszont másképpen alakult, mert itt a Demján Sándor vezényelte team jól ötvözte a különböző előnyöket, szinergikus együttműködés alakult ki. Jelenleg a TriGránit Rt.-ben 50 százalékos tulajdonosi résszel bír a TrizecHahn, 25 százalékkal a Polus Investment, míg a fennmaradó 25 százalékot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az AIG birtokolja. Egyébként a TriGránit Rt. tőzsdére vitelét Nyúl Sándor öt éven belül tartja reálisan megvalósíthatónak.
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
