Mazari-Sarif úgy néz ki, mintha egy vihar után meglódult volna az élet: tele van az utca emberekkel, mindenki jön-megy – de igazából nem tudni, hova. Lehel László elmondta, hogy munkalehetőség nincs, az emberek azonban szeretnének pénzhez jutni. Az utca tele van olyanokkal, akik megpróbálnak valamit eladni. Ha valakinek van egy üres pohara, akkor már kirakja és megpróbál vevőt találni rá. Ha csak néhány fadarabja van, akkor azon igyekszik túladni. Azonban az egész településen nincs áram, és a vízhez is nagyon nehéz hozzájutni. Tulajdonképpen csak egy-két kút működik, másutt a településen átfolyó, rendkívül fertőzött vizet használják.
A szeretetszolgálat igazgatója elmondta, hogy a városon kívül és belül egyaránt sátorvárosokat látni, ahol az emberek nejlonfóliák alatt húzzák meg magukat. Sorsuk még nincs elrendezve és várják, hogy a nemzetközi segélyszervezetek élelmiszert osszanak szét köztük. Elég vegyes és kaotikus kép fogadja az idelátogatót – meséli Lehel László. Nagyon sok helyen zene szól – ez eddig tiltott volt –, ugyanakkor még látni kifüggesztett Oszama bin Laden-képeket is.
Az asszonyok még nem vetették le a burkát, a földig érő fátylat. A helyiek szerint azonban a burkának komoly tradicionális háttere van Afganisztánban, így viseléséhez nem kellett feltétlenül kényszert alkalmazni. Annak viszont nagyon örülnek az asszonyok, hogy ismét dolgozhatnak, és hamarosan majd az iskolákban is megindul az oktatás. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat egyébként főként alapvető élelmiszereket vitt Afganisztánba: lisztet, cukrot, olajat, rizst, tejport, teát. Decemberben indították útjára a rakományt, amely Ukrajnán, Oroszországon, Kazahsztánon, Üzbegisztánon át érkezett meg az üzbég–afgán határra. A segélyek egy részét az Üzbegisztánban élő menekültek között osztották szét és megkezdték az átszállítást Észak-Afganisztánba is. Lehel László elmondta: Mazari-Sariftól északra fekszenek azok a kis települések, ahol a magyar élelmiszereket kiosztják. Hárommillióan laknak északon, s az ENSZ adatai szerint ebből körülbelül 500 ezer ember azonnali gyorssegélyre szorul. Nagyon nagy az alultápláltság és a szegénység. Az emberek nem tudtak vetni és még most sem jutottak vetőmagokhoz. A szeretetszolgálat igazgatója annak a reményének adott hangot, hogy jövőre talán fejlesztési program indulhat a térségben.
Lehel László azt is közölte, hogy közvetlenül semmiféle atrocitás nem érte őket, ám hozzátette azt is, hogy a térségben dolgozó tizennyolc segélyszervezet szorosan együttműködik egymással. Folyamatosan egyeztetnek, megosztják az információikat és működik egy úgynevezett riasztási lánc is a segélyszervezetek között. Ennek a belső rádiós hálózatnak a segítségével azonnal tudják értesíteni egymást. Az igazgató kijelentette, hogy közvetve már érte őket kellemetlenség. Előfordult ugyanis, hogy autót béreltek, amely aztán „eltűnt”. Az emberek azonban nagy szeretettel fogadják a külföldieket. „Bármerre megyünk Mazari-Sarif utcáin, az emberek integetnek és odajönnek hozzánk. Perceken belül ötvenen-százan is körülvesznek bennünket, kezet akarnak szorítani és mosolyognak” – hangsúlyozta Lehel László. Hozzátette: úgy érzi, az ország most megnyílt egy pillanatra, s remélhetőleg az afganisztániak rájöttek arra, hogy a külföld valóban segítséget akar nyújtani.
***
DÉL-AFGANISZTÁNI HATÓSÁGOK azzal vádolták meg Iránt, hogy a két ország közötti határ közelében különleges menekülttáborokat állítottak fel, és azokban menedéket nyújtanak az amerikai ellencsapás elől elszökött táliboknak, illetve az al-Kaida terrorszervezet harcosainak. Szerda reggel lezuhant Afganisztánban az amerikai hadsereg egy MC–130P típusú teherszállító repülőgépe. A legénység nyolc tagja megsebesült, de egyikük sincs életveszélyben – jelentette be az amerikai erők afganisztáni központi parancsnoksága. A baleset okai egyelőre nem ismertek, de az amerikai katonai illetékesek szerint úgy tűnik, nem ellenséges lövésektől zuhant le a gép. (MTI)
Egyesült Államok
Amerikai jelentés az emberi jogokról Magyarországon: nem voltak visszaélések
