Futottak még...

A zűrzavaros startok napja – jellemezhetnénk a múlt vasárnapi ügetőt. Láttunk vagy húsz rajtot, ami tíz futamra kivetítve igazán sztahanovista teljesítmény. Gyanúnk szerint a hajtók nem véletlenül s nem is az erős fronthatás miatt bambulták el rendszeresen az indítást, ugyanis az elrontott startoknak jelentős forgalomnövelő hatásuk van. Akadnak sasszemű fogadók, akik ilyenkor tévedhetetlenül megállapítják, hogy melyik lóval van nyomás, és melyik epli. Az így leszűrt biztos információ birtokában rohannak a kasszához, nehogy kimaradjanak valami jóból. Három-négy visszastart három-négy tuti okosságot és ugyanannyi rohanást jelent, a bevétel meg hízik, akár a vízidisznó. A nyeretlenek versenyét autóstarttal indították, ezért nem rendelték vissza, pedig csak három ló kezdte ügető jármódban a futamot. Mégsem közülük került ki a nyerő, mert a nagy esélyes Freya egy idő után rátalált a lábaira, utolérte és könnyedén megverte a szökevényeket. Dorina ötödik életévébe lépett, a győzelem édességét még nem ízlelte meg, most sem, holott egészen közel járt hozzá. A Pajtás Díjról készült videofelvétel biztosan nem fog bekerülni a magyar ügetőről készített referenciafilmbe. Az indulók között volt Fiola, róla a múlt héten zengtem dicshimnuszt, kicsit korai volt. Bár akkori produkciója nemcsak engem szédített meg, a fogadókat is. Fiola ezúttal hasonult a mezőny többségéhez, összevissza ugrált, mintha spanyol lovasiskolában lett volna. A befutó így is roppant izgalmasra sikeredett, mert földi halandó nem tudta megállapítani, melyik fogatot diszkvalifikálták, és melyik futott érvényesen. Az amatőrök versenyében mindenki jól startolt Zacharides kivételével, mert ő káprázatosan. Csak Valangass és Zaba eredt a nyomába, a többiek talán nem vették komolyan a szökevényeket, mert hosszakkal leszakadva kocogtak utánuk. Az utolsó kanyarban Dicsekvő próbált felzárkózni a vezető trióhoz, de igyekezete ugrásba fulladt. Zacharides viszont erőlködés nélkül nyert, a végén még növelte is előnyét az üldözéstől kimerült Valangass-szal és Zabával szemben. A favoritok sehol, sejteni lehetett, gigászi osztalék születik. Előérzetünk nem csalt meg, a befutó 23 990, a hármas új kvótarekordot jelentő 587 120 forint lett.
A nap főfutama a Komornyik Díj volt. Komornyik a 80-as évek közepén megnyerte a Kétévesek Nagydíját, majd a derbit, újabb egy esztendő múltán a Négyévesek Nagydíját. Ez a bravúr rajta kívül csak két lónak, Kabalának és Apinak sikerült. Az erőteljes, szép küllemű és stílusú, rendkívül megbízható mén minden távon klasszis teljesítményre volt képes, apaménként mégsem kapott sok bizalmat, számottevő utóda nem került a pályára. A futam előtt sok fejtörést okozott a fogadóknak Diamond River várható szereplése. Diamond River az utóbbi időben sorozatban nyerte versenyeit, mindig ugyanazzal a taktikával. A start után azonnal élre nyomul, s csak arra vigyáz, hogy senki ne előzze meg. A közönségben, de a szakemberek többségében is az a meggyőződés alakult ki, hogy nem szeret, nem is tud a mezőnyben versenyezni. Ezúttal roppant kedvezőtlen startpozícióból indult, a belső pályán kezdett, ám négyen fordultak előtte. Normális körülmények között nem volt reménye, hogy az elején átvegye a vezetést, sőt az a veszély is fennállt, miszerint akadályozzák, bezárják, elveszik a kedvét a küzdelemtől. A kasszáknál Diamond River volt a favorit, de nem olyan egyértelműen, mint az elmúlt versenyeiben azt megszoktuk. Ám a lónak több esze van annál, mintsem hagyná magát a szakértők véleményétől befolyásolni. Másfél körön keresztül meghúzódott hátul, hatszázzal a cél előtt megindult, mint az áradat, s négyszázzal a cél előtt már biztos nyerő volt. Hatalmas fölénnyel nyert, amihez az is hozzájárult, hogy a befutó elején Drewerful Speed gondolt egy merészet, s keresztbe átvágott a hajrához felgyorsuló boly előtt. Ez a manőver különösen Betolakodót zavarta meg, teljesen kizökkent a ritmusból, örülhetett, hogy beesett harmadiknak. Az Utas Díj különlegességét az adta, hogy több mint egy év kihagyás után újra láthattuk a valaha nagy klasszisnak számító tizenkét éves Tripszint. Egy futás után nehéz eldönteni, hogy még vagy már nem a régi. A hosszú távú Remény Hendikepben ismét bebizonyosodott, hogy Végvár nem a megbízhatóság etalonja. Távbírása és utolsó formája alapján verhetetlen esélynek tűnt, a fogadók mégsem bíztak benne igazán. Végvár ismét megtréfálta őket, mert magabiztosan nyert, és szenzációs kvótával, tízezer fölötti befutóval, ötvenötezres hármassal örvendeztette meg kitartó híveit.
A napi összforgalom közel egymillió forinttal nőtt az előző héthez képest. Ha ez így megy tovább, a végén még egyenesbe jönnek a lóversenyzés ügyei.