Kanada győzelemre kényszerítve játszik

A jégkorong helyzete, akárcsak a műkorcsolyáé, különleges a téli olimpia műsorszámai között, hiszen mindkét sportág már az első, 1924-ben Chamonix-ban megrendezett hivatalos téli játékok előtt bemutatkozott a programban. A műkorcsolyáé az elsőség, amelyben először 1908-ban, Londonban osztottak érmeket, míg jégkorongozásban 1920-ban került erre sor. Mégis, a profik színre lépésére éppen a hokiban kellett a legtovább várni, csak az 1998-as naganói játékokon tört meg a jég, és óriási meglepetésre a cseh és az orosz jégkorongozók elvitték a pálmát a tengerentúliak elől.

- Jégkorong -

Természetesen kezdetben a sportágat feltaláló kanadaiak taroltak, 1920 és 1952 között hatszor diadalmaskodtak, egyedül a britek tudták megelőzni őket 1936-ban, Garmisch-Partenkirchenben. A kanadai egyeduralomnak a szovjet iskola vetett véget, 1956-tól kezdve nyolcszor végzett az élen a vörös mezes válogatott (legutóbb, 1992-ben már FÁK néven), s csupán két esetben, 1960-ban és 1980-ban nem nyert. Mindkétszer az Egyesült Államok csapata állhatott föl a dobogó tetejére.
A legújabb kor aztán igazi pezsdülést hozott, 1994-ben a svédek, 1998-ban a csehek szerezték meg első aranyérmüket. Különösen a csehek diadala értékes, hiszen az észak-amerikai profiliga (NHL) sztárjai Naganóban első alkalommal léptek a jégre. Noha a profik fellépésének általános tilalmát már korábban feloldották, a téli olimpia idején az NHL alapszakasza javában tart, a megszakítás pedig sok millió dolláros veszteséget okoz a klubtulajdonosoknak, ezért a liga mindenható urai a század végéig ellenálltak.
Naganóban azonban megtört a jég, és igazi sztárparádéra került sor, mindenki pályára lépett, aki csak számított a sportágban. A legnagyobb név az NHL legtöbb rekordját tartó Wayne Gretzky volt, de mellette Mario Lemieux, Mark Messier, Eric Lindros, Patrick Roy, Joe Sakic is ott karistolta a jeget. Japánban azonban ismét kiderült, hogy a túl sok klasszis olykor egymást zavarhatja, a fantasztikus képességű játékosokból álló kanadai gárda csak szenvedett, hiányzott a szellemesség, az ötletesség a játékából, törvényszerűen bukott el a csehekkel szembeni elődöntőben. Hivatkozhattak volna a balszerencsére – a hirtelen halál során maradt alul 2-1-re a kanadai szuperalakulat –, de ezzel csak elterelték volna a figyelmet a lényegről, az ötlettelenségről árulkodó egyetlenegy lőtt gólról.
Ezzel szemben a csehek nagyon is átgondoltan játszottak. Egy szenzációs képességű csatárra, Jaromir Jagrra és egy bámulatos képességű kapusra, Dominik Hasekre épült a csapat, mellettük mindenki csak vízhordó lehetett. Összesen hat gólt kaptak a torna során a csehek, ráadásul úgy, hogy nem szögezték őket kapujukhoz. Az efféle taktika a jégkorongban egyébként sem vezetne eredményre.
A tengerentúliak legnagyobb bánatára az amerikaiak sem csillogtak, olyannyira, hogy még az elődöntőről is lemaradtak. Az európai hoki diadalát hozta tehát Nagano, hiszen a fináléban a csehek a váratlanul magukra talált oroszokat győzték le 1-0-ra. Oroszország az elmúlt tíz esztendő során ekkor vitte a legtöbbre, némiképp megszépítve a harmatos utolsó évtizedet, amelyet az Észak-Amerikába vándorlással már nem fémjeleztek Kru-
tov-, Larionov-, Makarov-féle fenomének. A kanadaiak kudarcát a finnek tették teljessé, ők még a bronzérmet is elcsenték tőlük.
Naganót követően komolyan felvetődött, érdemes-e kudarcot keresve megszakítani az NHL alapszakaszát. A sportág kedvelőinek szerencséjére azonban Salt Lake Cityre kaptak még egy esélyt a profik, ám egy esetleges újabb felsülést követően alighanem a klubigazgatók kerekednek felül, Torinóban nagyon is kérdéses a sztárok szereplése. A becsületért egyébként éppen két klubtulajdonos tesz a legtöbbet, hiszen a Phoenixnél szerepet vállaló Gretzky szakmai igazgatóként fogja össze a kanadai válogatottat, míg Mario Lemieux, a Pittsburgh játékos-tulajdonosa a jégen vezérli a társakat. Ennek ellenére nem teljesen egységes a csapat, a coloradói kapus, Patrick Roy sértődötten lemondta a részvételt, mert nem lehetett első az egyenlők között. Valjuk be, Ed Belfour vagy Matin Brouder valóban nem kisebb egyéniség, mint ő. További gond, hogy sérülés miatt Eric Lindros és Theoen Fleury szereplése sem biztos, mi több, az utolsó pillanatban hasonló okokból mások is kiválhatnak a gárdából.
Az olimpiai torna rendszere kissé bonyolult, hiszen két előselejtező csoportban kezdődik a küzdelem, ahonnan csupán a két győztes jut a második fordulóba, a hat kiemelt ország pedig ekkor kapcsolódik be a versenybe. Az újabb csoportmérkőzéseket követően egyenes kieséses rendszerben folytatódik a játék.
Selejtező. A csoport: Szlovákia, Ausztria, Litvánia, Németország. B csoport: Svájc, Fehéroroszország, Ukrajna, Franciaország. 2. forduló. C csoport: Csehország, Kanada, Svédország, B csoport győztese, D csoport: Oroszország, Finnország, Egyesült Államok, A csoport győztese.

Másodszor a műsoron. A női jégkorongozás Naganóban már bemutatkozott az olimpián, s ha a színvonal egyelőre nem is vetélkedhet a férfiak összecsapásaival, sikeres premieren vannak túl a hölgyek. Ezt az is jelzi, hogy Salt Lake Cityben hatról nyolcra emelkedett a részt vevő csapatok létszáma. 1998-ban éppen a nők mentették meg a tengerentúli hokisok becsületét, hiszen az amerikaiak a kanadaiakkal vívták a döntőt. Nagy csatában 3-1-re az Egyesült Államok diadalmaskodott, Kanadának pedig be kellett érnie az ezüstéremmel. Ezúttal is ez a két ország a legesélyesebb az aranyéremre. A lebonyolítás sokkal egyszerűbb, mint a férfiaknál, a két négyes csoportból az első két helyezett jut be az elődöntőbe.