Ma döntenek a Széchenyi-hitelkártyáról

Megállapodás született a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a kormány képviselője között arról, hogy szükséges a Széchenyi-terven belül létrehozni a Széchenyi-hitelkártyarendszert. A hitel azoknak a vállalkozóknak segíthethet, akiknek rövid időre van szükségük pénzre, s a felvett összeg legalább ötven százalékát néhány hónapon belül visszafizetik.

Parragh László, az MKIK elnöke az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón tegnap bejelentette: a megállapodást követően a kormány mai ülésén dönt a Széchenyi-hitelkártya bevezetésének támogatásáról.
Pokorni Zoltán közölte: a Fidesz-Magyar Polgári Párt megvalósíthatónak tartja a Széchenyi-hitelkártyára vonatkozó elképzelést, és örömmel áll a javaslat mellé. Emlékeztetett: az MKIK és a VOSZ tavaly novemberben kötött megállapodást a vállalkozói hitelkártyaprogram kidolgozásáról, illetve bevezetéséről. A közös konstrukció célja a mikro-, a kis- és a középvállalkozók tőkeellátottságának javítása, átmeneti likviditási problémáinak kezelése, éven belüli forgóeszköz-finanszírozási hitellel.
A tájékoztatón Pokorni Zoltán elmondta, hogy Magyarország az európai uniós csatlakozás előtt áll, a csatlakozást követően nyitott versenyben kell talpon maradniuk a magyar gazdálkodóknak. A vállalkozóknak a verseny megnyeréséhez támogatásra van szükségük, s erre a Széchenyi-hitelkártya alkalmas eszköz lehet.
Matolcsy György gazdasági miniszter elmondta, hogy a tervek szerint az idén, a Széchenyi-terv keretében kétmilliárd forinttal segítenék a rendszer kialakítását és működtetését, amelynek segítségével – számításaik szerint – mintegy 80–100 milliárd forint többlet-forgóeszköz- hitelforrás kerülne a gazdaságba.
A gazdasági miniszter közölte: az alacsony kamatú lakáshitel-programba négymilliárd forittal szállt be a kormány, amely 130 milliárd forintot generált. Javaslatuk szerint a kormány öt százalék kamattámogatást adna a Széchenyi vállalkozói hitelkártya révén felvett hitelhez, és ezzel remény van arra, hogy tíz százalék alá csökkenjen a forgóalap hitelkamata. Továbbá a hitelgarancia-díj egy százalékát az állam vállalja, egy százalékát pedig a bankok fedeznék. A rendszer kiépítéséhez a kormány 340 millió forintot is adna a Széchenyi-terv előirányzatából. A miniszter szerint, becslések alapján, az idei esztendőben mintegy 50–100 ezer vállalkozó igényelné hitelkártyát.
Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke kiemelte: az előzetes felmérések maximálisan igazolták a program szükségességét. A vizsgált vállalkozások működését, piaci bővülését átmeneti likviditási nehézségeik hátráltatják, ezért többségük jelentős segítségnek tartana egy vállalkozói hitelkártyaprogramot. A hitel igénybevételére leginkább az anyag- és árubeszerzéshez, valamint a likviditási problémák áthidalására lenne szükség. A felmérés szerint a vállalkozások általában egymillió forintnyi hitelt vennének igénybe, negyedévenként vagy annál gyakrabban. A válaszolók a kondíciók közül a kamat nagysága mellett a rugalmasságot, a bürokrácia egyszerűsítését és a gyorsaságot tartják a legfontosabbnak.
Elmondta, hogy a vállalkozói hitelkártya kibocsátásának ötletét az érdekképviselet elnökségi ülésein több párt vezetőivel is megvitatták. A pártvezetők egyetértettek a javaslattal, de jelenleg a Fidesz van abban a helyzetben, hogy ennek megvalósítását segítse.
Parragh László ismertette: a Széchenyi-hitelkártya éven belüli forgóeszközhitel felvételét tenné lehetővé maximum egymillió forint erejéig, háromhavonkénti lejárattal. A konstrukció indulásakor a kereskedelmi és iparkamarák, a VOSZ tagjai, valamint azok az egyéni, társas és közhasznú társaságok vehetnek részt, amelyeknél a foglalkoztatottak száma 250 fő alatt van, tevékenységük közérdeket nem sért, versenyszabályokba vagy az üzleti élet etikai normáiba nem ütközik.
A hitel kamata várhatóan 10–12 százalék lesz, a teljes hiteldíjmutatót pedig 13,5 százalékra prognosztizálják.
Szavai szerint a Hitelgarancia Rt. a hitelkeret 70 százalékáig készfizető kezességet vállal. A fedezetet, biztosítékot egyéni vállalkozás esetében a vállalkozás tulajdonosának vagyona jelenti, társas vállalkozásoknál pedig a meghatározó tulajdonosok személyes készfizető kezességvállalása és a vállalkozás vagyona.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a közreműködő bankok kiválasztására az MKIK és a VOSZ nyílt pályázatot ír ki, amelynek nem egy, hanem két vagy három pénzintézet lesz nyertese, s amelyek párhuzamosan fogják ezt a hitelkonstrukciót folyósítani. Az első kártya kiadása áprilisban, illetve májusban várható.