Ma kezdődik Milosevics pere

Nagy nemzetközi érdeklődéssel övezve kezdődik ma a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pere, akit a három vádirat – a koszovói, a boszniai és a horvátországi – emberiség elleni bűncselekményekkel, népirtással és háborús bűnökkel terhel.

A per az 1999 első felében elkövetett koszovói bűncselekmények bizonyításával kezdődik. (Az egységes per keretében július elsején kerül sor a boszniai és horvátországi vádirat szerinti tárgyalásra.) Az ügyészségnek lehetővé tették, hogy kilencven tanút idézzen be, 123 tanúnak pedig írásban nyílik lehetősége vallomást tenni. A vád koronatanújának nevezik Vlasztimir Djordjevics rendőrtábornokot, az elnök közeli munkatársát, akit állítólag a minap már Hágában láttak, s akit valószínűleg ugyancsak felelősség terhel a Koszovóban végrehajtott bűncselekményekért. A tárgyi bizonyítékok száma félezerre tehető. Háromtagú bírói tanács fog ítélkezni a volt diktátor felett a brit Richard May elnökletével.
Milosevics vádlottként eddig hatszor jelent meg bírái előtt, s minden alkalommal azt hangoztatta, hogy a törvényszék törvénytelen, a vádak képtelenek, s hogy hazája, nemzete és ő maga is a NATO áldozata, mivel ő mindig is a béke, nem pedig a háború embere volt. „Nagyon jól tudom, miért vádoltak meg. Azért, mert törvényes módon és törvényes eszközökkel védelmeztem nemzetemet, az önvédelem joga alapján, amely jog minden nemzetnek megadatik” – hangoztatta a tárgyalóteremben. Szerinte a felelősök a NATO vezetői. Néha egyenesen pökhendi volt, sértegette az ügyészt. A vádiratról ugyanis azt mondta, hogy egy szellemileg elmaradott hétéves gyermek intellektuális szintjének felel meg.
Jugoszláviában sokan gondolják úgy – ahogy Milosevics is igyekszik bemutatni –, hogy Hágában a szerb nemzet és a szerbek állama felett ítélkeznek. Ezeknek válaszolt Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter. Kijelentette: Belgrádnak nem kell beavatkoznia a perbe, mert ott csak a vádlottak személyes bűnvádi felelősségét állapítják meg, nem az államét.
*
Nem történt áttörés a jugoszláv szövetségi állam jövőjéről folytatott vasárnap esti brüsszeli tárgyalásokon. Javier Solana, az EU főképviselője több elképzelést is ismertetett vendégével, Milo Djukanovics montenegrói államfővel a föderáció átrendezéséről. Maga Djukanovics elnök is megerősítette, hogy még nem tették közzé Montenegró végleges állásfoglalását a Szerbiával való jövőbeni kapcsolatokról. Kifejezte meggyőződését, hogy a jövőben az EU konstruktívabb álláspontra helyezkedik, s nem lesz annyira bizalmatlan a podgoricai javaslatok iránt. Más értékelések szerint viszont nem zárható ki, hogy Brüsszelből egy ultimátumszerű „utolsó javaslat” érkezik majd. Mint ismeretes, az EU a föderáció fenntartását és az erről szóló montenegrói népszavazás elhalasztását szorgalmazza.