Magyarul is törvényes a boldogító igen

Precedensértékű ítéletet hozott egy kolozsvári helyi bíróság: a magyar nemzetiségű állampolgárok házasságkötéskor anyanyelvükön is kimondhatják a boldogító igent. A pert tavaly májusban indította meg egy fiatal pár, mert az anyakönyvvezető nem volt hajlandó összeadni őket, a magyarul elhangzott igen miatt.

Anyanyelvén válaszolt igennel a magyar vőlegény Kolozsváron az anyakönyvvezető kérdésére, így elmaradt a szertartás: az anyakönyvvezető kivonult a teremből, és jegyzőkönyvben rögzítette a házasodni kívánó fiatalok „szabálytalan” magatartását.
Romániában azonban az eset idején: tavaly májusban már életbe lépett az új közigazgatási törvény, amely kimondja, hogy azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot a lakosságon belül, az adott kisebbség nyelvét is használni lehet a közigazgatásban.
A két fiatal jogai érvényesítését kérte a közigazgatási bíróságtól, emellett 50-50 millió lej (nem egészen 450 ezer forint) erkölcsi kártérítést és az esküvői ruha 3 millió lejes költségének megtérítését követelték. A bíróság pénteki ítéletében semmisnek mondta ki a szertartás félbeszakítását indokló jegyzőkönyvet, és arra kötelezte az anyakönyvvezetőt, hogy onnan folytassa a fiatalok összeadását, ahol azt tavaly májusban félbeszakította. Az anyagi és erkölcsi kártérítésnek nem adott helyt.
Az elmarasztalt anyakönyvvezető azzal kíván fellebbezni, hogy tavaly májusban még nem láttak napvilágot a közigazgatási törvény végrehajtási utasításai, Ekstein Kovács Péter, a fiatalok ügyvédje pedig azért, mert véleménye szerint a házasságkötés elmaradása miatt ügyfeleit megilleti a kártérítés. Az ügyvéd úgy véli, a házasságkötés olyan ünnepélyes esemény az ember életében, amelynek jogtalan hatósági akadályozása kétségtelenül erkölcsi kártérítésre jogosít.