Márciustól igényelhetők a gazdahitelek

Március elejétől igényelhetik a családi gazdálkodók a számukra már korábban meghirdetett kedvezményes agrárhiteleket. A gazdálkodók az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leánycégén, a Konzumbankon keresztül juthatnak a hitelekhez – ismertette tegnap Baranyay László, az MFB elnök-vezérigazgatója, miután aláírta a hitelek folyósításáról szóló együttműködési megállapodást Vonza András agrárminiszterrel.

Baranyay elmondta: a hitelek igényléséhez nem kell a gazdálkodóknak személyesen felkeresniük a Konzumbank fiókjait, mert a hiteligénylő lapokhoz, mindenki hozzájuthat a megyei földművelésügyi hivatalokban és a falugazdászoknál, akik eljuttatják az igénylőlapokat az illetékes bankfiókokhoz.
Baranyay kiemelte: mivel a hitelezés teljes kockázatát az MFB viseli, és a Konzumbank csupán hitelügynökként működik, ezért fontos, hogy a tranzakcióból származó haszon is az MFB-nél jelentkezzen.
Amennyiben feltűnően nagy a gazdahitelek iránti igény, akkor meg lehet fontolni más pénzintézet vagy pénzintézetek bevonását is a finanszírozásba – tette hozzá.
Külön eljárási rend nélkül vehetők igénybe a termőföld vásárlásához kapcsolódó, a mezőgazdasági fejlesztési, és a forgóeszközök beszerzésére fordítanó hitelek. A termőföldvásárlásra fordítható hitelt csak családi gazdálkodók vehetik igénybe, ahhoz saját erő nem szükséges, a futamidő húsz év, a kamattámogatás száz hektár vásárlásáig száz-, háromszáz hektár vásárlásáig ötvenszázalékos. Fontos kitétel, hogy a hitelező bank az adásvételi szerződés alapján a kiegyenlítetlen vételár figyelembevételével állapítja meg a hitel összegét. További feltétel a konstrukció életbe lépése előtt kötött szerződéseknél, hogy a szerződést 2002. március 31-ig az illetékes földhivatalhoz benyújtsák.
A mezőgazdasági fejlesztési hiteleket telephely-kialakításra, ültetvénytelepítésre és új mezőgazdasági gép beszerzésére lehet fordítani, a saját erő mértékének 25 százalékosnak kell lennie, a felvehető hitel összege minimum tíz-, maximum háromszázmillió forint. Az állami kamattámogatás ötvenszázalékos, amennyiben a gazdálkodó bevételeinek legalább a fele mezőgazdasági termelésből származik. Az állami készfizető kezességvállalás mértéke a tőkeösszeg legfeljebb hatvan százaléka. A frogóeszközök beszerzéséhez kapcsolódó hitel összege minimum tíz-, maximum háromszázmillió forint, futamideje öt–nyolc év, az állami kamattámogatás tízmillió forintig 75, felette ötvenszázalékos. A kamat mindegyik hitel esetében 7,01 százalékos, és öt évre előre rögzített. Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: a hitel mértéke azonban még alacsonyabb is lehet, ha csatlakozunk az unióhoz, és ilyen értelmű rendelkezések születnek.
Vonza András agrárminiszter a hitelekről nyújtott tájékoztató után bejelentette, január 29-től a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht. előtársaságként megkezdte működését. Sebestyén Róbert, a kht. ügyvezetője elmondta, jelenleg a szervezet kialakítása és szakemberekkel való feltöltése zajlik. Ezenkívül az MNFA megkezdte az ÁPV Rt.-től és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a kezelésükben lévő földterületek átvételét. Az MNFA készséggel megválaszol minden működésére, különösen a termőföldvásárlásra és -értékesítésre vonatkozó kérdést, ennek legegyszerűbb módja, ha levélben fordulnak a társasághoz az alábbi címen: Magyar Nemzeti Földalap Kht., 1399. Budapest, Pf.: 701/308 – közölte Sebestyén Róbert.
***
JELENTŐSEN DRÁGULT A HÚS. A mezőgazdasági termelői árak a 2001. évben 4,9 százalékkal haladták meg az egy esztendővel korábbit, ezen belül a növényi termékek termelői ára 5,5 százalékkal csökkent, az élő állatoké és állati termékeké 19,7 százalékkal emelkedett – közölte tegnap a KSH. A 2000. évi 22,5 százalékos emelkedésnél jóval alacsonyabb mértékű árszintnövekedés a gabonafélék felvásárlási átlagárának csökkenéséből adódott. Tavaly a gabonaféléket 19 százalékkal alacsonyabb árszinten értékesítették, mint 2000-ben. Jelentős mértékben csökkent a búza, a takarmányárpa és a kukorica felvásárlási átlagára 17,4, 19,6, illetve 24,3 százalékkal. A vágóállatok közül 2001-ben a vágósertés termelői átlagára emelkedett a legnagyobb mértékben, 40,6 százalékkal. (MTI)