Minden kezdet nehéz

Sok vita előzte meg a téli játékok megrendezését, mert a svédek a Stockholm környékén négyévenként megrendezett Északi Játékokat, a norvégok pedig a nagy múltú, hagyományos Holmenkollen-síversenyek sikerét és népszerűségét féltették az olimpiai konkurenciától.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1911 májusában Budapesten megtartott ülésén felmerült az önálló téli olimpia megrendezésének a gondolata, amely éppen az északi államok heves ellenállása miatt hiúsult meg. A svédek mereven elzárkóztak attól is, hogy a következő évben a stockholmi olimpián korcsolyaszámokat rendezzenek. Az első világháború után ismét napirendre került a téli sportok ügye, és Antwerpenben az olimpiai sportágak közé iktatták a műkorcsolyázást, valamint új sportágként a jégkorongot is. A kérdés tehát ismét időszerűvé vált, s a NOB a franciák kérésére hozzájárult ahhoz, hogy 1924-ben Chamonix-ban nemzetközi téli sporthetet rendezzenek, azzal a kikötéssel, hogy az eredményeket nem számítják a hivatalos olimpiai bajnokságok közé. A nagy siker hatására 1925-ös prágai kongresszusán a NOB az önálló téli olimpiák megrendezése mellett döntött, és ugyanakkor a chamonix-i versenyeket – Pierre de Coubertin személyes javaslatára – hivatalosan az első téli olimpiai játékoknak fogadta el. A NOB helyes döntését igazolta, hogy az első téli olimpia 14 versenyszáma a 2002. évi Salt Lake City-i játékokra 78-ra bővült.
Visszatekintésünket kezdjük az utólag elsőnek elismert téli olimpiával. A Mont Blanc lábánál fekvő előkelő francia üdülőhelyen, Chamonix-ban 1924. január végén nemzetközi téli sporthetet hirdettek. A versenyzők és a nézők akkor még nem gondolták, hogy az első téli olimpia résztvevői voltak. A sportsikerekben gazdag hét bizonyította a játékok létjogosultságát. A skandináv országok sportolói nagyszerűen szerepeltek, a 14 olimpiai aranyéremből kilencet megszereztek. Az első téli olimpia legeredményesebb versenyzője a 31 éves finn Clas Thunberg gyorskorcsolyázó volt. A „jég Paavo Nurmija” három számban lett győztes, és szerzett egy második és egy harmadik helyezést is. A norvégok „síkirálya”, Thorleif Haug két futószámban és az északi összetettben szerzett aranyérmet.