Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a kormány lakástámogatási programja: az otthonteremtést ösztönző lépések – és a mérséklődő infláció – következtében a lakás célú kölcsönök kamatai az 1998-as 28 százalékról ez évre több banknál három százalék alá estek vissza – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy tegnapi fórumon. A lakás célú hitelek állományának bővülése mellett az épített lakások száma is dinamikus növekedést mutatott az elmúlt időszakban, ami a belső kereslet növekedését jelzi.
A magyar bankrendszer az utóbbi három évben jelentősen megerősödött: a bankok összesített mérlegfőösszege ez idő alatt 50 százalékkal növekedett. A hitelintézeti szektorban ugyanakkor – hasonlóan más pénzpiaci területekhez – hosszabb távon koncentrációval kell számolni, hiszen jelenleg 47 bank működik a viszonylag kicsinek számító magyar piacon.
Varga előadásában kifejtette: a magyar pénzügyi rendszer kiépült és stabil, amit alátámaszt az európai normáknak megfelelő jogszabályi háttér is. A miniszter szerint az új szabályozással összhangban a befektetői bizalom is erősödött Magyarországgal szemben. Ugyanakkor a pénzügyi tárca vezetője kiemelte a felügyeleti munka szükségességét is, amivel egy felmérés szerint az emberek túlnyomó többsége – 96–99 százaléka – is egyetért.
A tőzsdével kapcsolatban a miniszter úgy vélekedett: a BÉT – hasonlóan más kelet-közép-európai tőzsdékhez – nem tudott a vállalatfinanszírozás eszközévé válni, ezért nem szerepel kellő súllyal a gazdaságban. Ennek Varga szerint leginkább az lehet az oka, hogy a multinacionális vállalatok nincsenek jelen a magyar tőzsdén. Éppen ezért keresni kell a megoldást a BÉT helyzetének stabilizálására – tette hozzá a miniszter.
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
