Tavaly az építésügyi hatóságok 28 ezer új lakásra adtak használatbavételi engedélyt, valamint csaknem 48 ezer lakás építése kezdődhetett el a kiadott építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma harminc, az új engedélyeké hét százalékkal volt több, mint az előző évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A vállalkozások kétszer annyi lakást építettek mint az előző évben, ezek általában többszintes, többlakásos épületekben, értékesítési céllal készültek. Ennek megfelelően viszszaszorult a lakosság építtetői és építői szerepe, valamint a családi házas építési forma. A lakások 74 százalékát építtették magánszemélyek, 22 százalékát vállalkozások, szemben az előző évi 83-14 százalékos aránnyal.
Értékesítésre kétszer annyi lakást szántak tavaly, mint 2000-ben (6200 lakást), de még ennél is nagyobb arányban növekedett a szolgálati használatra és a bérbeadásra épített lakások száma. A lakosság saját használatára egyre nagyobb lakásokat építtet – 2001-ben átlagosan 106 négyzetmétereseket –, ugyanakkor az értékesítésre vagy a bérbeadásra történő építkezésnél az átlagos alapterület nem haladja meg a hetven négyzetmétert.
A befejezett lakások száma a fővárosban és a városokban átlag feletti növekedést mutat (42, illetve 40 százalékos), a községekben 14 százalékos volt. A használatba vett lakások száma két megye kivételével (Csongrád és Tolna) mindenütt több volt, mint az előző évben. Borsod-Abaúj-Zemplén az egyedüli megye, ahol az országos tendenciákkal ellentétesen visszaesik az új engedélyek száma. 2001-ben több mint ezer új üdülő épült, és 55 százalékkal több építési engedélyt kértek. Tavaly 6600 lakás szűnt meg, 9 százalékkal több, mint 2000-ben. A megszűnés leggyakoribb okaként szereplő új lakás építése mellett az árvíz okozta elemi csapás is jelentős tényezővé vált.
A lakás-takarékpénztári piac múlt évi stagnálása ellenére a Lakáskassza–Wüstenrot Rt. új szerződéseinek értéke 58 százalékkal 38,7 milliárd forintra nőtt – ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján Gergely Károly, a Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. Az MTI jelentése szerint a Lakáskassza tavaly 4500 szerződőnek utalt ki hitelt, 3,28 milliárd forintos összegben. Egyetlen hitelkérelmet sem utasítottak el. Az idén a társaság 22-24 ezer szerződőre számít, 12-14 milliárd forintos összegben.
Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a Lakáskassza tavaly 53 millió forint nyereséget ért el az adózás előtt, ami a növekedő szerződésszámmal együtt bővülő jutalékkifizetések miatt elmarad az egy évvel korábbi 237 millió forintos nyereségtől.
A rugalmassági megoldások jelenthetik a megoldást a magas és ingadozó energiaárakra
