Növekszik a lakásépítési kedv

Csaknem harmincezer új lakást adtak át kulcsra készen az elmúlt évben, és csaknem 48 ezer építési engedélyt adtak ki az építési hatóságok. A használatba vett lakások száma harminc százalékkal, az építési engedélyeké hét százalékkal növekedett.

Mayer György
2002. 02. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly az építésügyi hatóságok 28 ezer új lakásra adtak használatbavételi engedélyt, valamint csaknem 48 ezer lakás építése kezdődhetett el a kiadott építési engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma harminc, az új engedélyeké hét százalékkal volt több, mint az előző évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A vállalkozások kétszer annyi lakást építettek mint az előző évben, ezek általában többszintes, többlakásos épületekben, értékesítési céllal készültek. Ennek megfelelően viszszaszorult a lakosság építtetői és építői szerepe, valamint a családi házas építési forma. A lakások 74 százalékát építtették magánszemélyek, 22 százalékát vállalkozások, szemben az előző évi 83-14 százalékos aránnyal.
Értékesítésre kétszer annyi lakást szántak tavaly, mint 2000-ben (6200 lakást), de még ennél is nagyobb arányban növekedett a szolgálati használatra és a bérbeadásra épített lakások száma. A lakosság saját használatára egyre nagyobb lakásokat építtet – 2001-ben átlagosan 106 négyzetmétereseket –, ugyanakkor az értékesítésre vagy a bérbeadásra történő építkezésnél az átlagos alapterület nem haladja meg a hetven négyzetmétert.
A befejezett lakások száma a fővárosban és a városokban átlag feletti növekedést mutat (42, illetve 40 százalékos), a községekben 14 százalékos volt. A használatba vett lakások száma két megye kivételével (Csongrád és Tolna) mindenütt több volt, mint az előző évben. Borsod-Abaúj-Zemplén az egyedüli megye, ahol az országos tendenciákkal ellentétesen visszaesik az új engedélyek száma. 2001-ben több mint ezer új üdülő épült, és 55 százalékkal több építési engedélyt kértek. Tavaly 6600 lakás szűnt meg, 9 százalékkal több, mint 2000-ben. A megszűnés leggyakoribb okaként szereplő új lakás építése mellett az árvíz okozta elemi csapás is jelentős tényezővé vált.
A lakás-takarékpénztári piac múlt évi stagnálása ellenére a Lakáskassza–Wüstenrot Rt. új szerződéseinek értéke 58 százalékkal 38,7 milliárd forintra nőtt – ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján Gergely Károly, a Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. Az MTI jelentése szerint a Lakáskassza tavaly 4500 szerződőnek utalt ki hitelt, 3,28 milliárd forintos összegben. Egyetlen hitelkérelmet sem utasítottak el. Az idén a társaság 22-24 ezer szerződőre számít, 12-14 milliárd forintos összegben.
Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a Lakáskassza tavaly 53 millió forint nyereséget ért el az adózás előtt, ami a növekedő szerződésszámmal együtt bővülő jutalékkifizetések miatt elmarad az egy évvel korábbi 237 millió forintos nyereségtől.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.