Orbán Viktor: A siker mindannyiunk érdeme

A bostoni Tufts Egyetem jogi és diplomáciai akadémiájának díszoklevelét hétfőn átvevő Orbán Viktornak levélben gratulált idősebb George Bush egykori amerikai elnök is, kiemelve az Egyesült Államok vezető köreiben Magyarország irányában megnyilvánuló elismerést. Demagógiaként értékelte a miniszterelnök amerikai útjával kapcsolatos ellenzéki vádaskodást Borókai Gábor kormányszóvivő.

Tóbiás József, az MSZP elnökségi tagja pártja nevében Orbán Viktor megérkezése előtt a Ferihegyi repülőtéren rögtönzött sajtótájékoztatón felszólította a Fideszt, hogy fizesse be a költségvetésbe azt a 32 millió forintot, amelybe a miniszterelnök útja került. Mint mondta: ha felnézünk az égre, látjuk, hogy néhány perc múlva megérkezik nyolc darab inkubátor, három homokágy, öt lélegeztetőgép és egy ultrahang-berendezés, amelyre a Heim Pál-kórháznak tíz éve szüksége lenne.
Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese kijelentette: a miniszterelnöknek ez az utazása több mint harmincmillió forintba került, és magáncélokat szolgált.
Lapunknak arra a kérdésére: hogyan értékeli az MSZP a miniszterelnök amerikai beszédét és annak fogadtatását, Keller László elmondta: az ő információik szerint az amerikai sajtó gyakorlatilag nem foglalkozott ezzel az eseménnyel. Hozzátette: „Nem az a kérdés, mit mondott a miniszterelnök, hanem az, hogy ez egy magánút volt.”
A miniszterelnöki beszéd fogadtatásáról közvetlen tapasztalatait idézve Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta, hogy az amerikai üzleti élet neves cégeinek képviselői egyértelműen pozitívan, elismerően fogadták Orbán Viktor beszédét. A miniszterelnök interjút adott a Christian Science Monitornak, emellett a Boston Globe nevű napilapban is megjelenik az egyetemen tartott előadása. A vacsorán is részt vett hetven-nyolcvan neves amerikai üzletember, tudós, professzor, ezért az út egyértelműen jó hírverést jelentett Magyarországnak.
A kormányszóvivő érdekesnek minősítette az MSZP vélekedését a sajtóvisszhangról, hiszen mint mondta, körülbelül hét-nyolc órája szálltak fel Bostonban, és akkor értek véget a programok is. Nem érti, mire számított az MSZP ennyi idő alatt.
Kiemelte: a látogatásnak olyan eredményei lehetnek, amelyek a döntési pozícióban lévő körökben is fontosak, amelyek egy balkáni vagy közép-európai ügy kapcsán keresik a biztos pontokat. Magyarország miniszterelnökét európai, közép-európai és balkáni külpolitikai kérdésekben szakértőnek minősítik, és erről most már diplomája is van.
Borókai Gábor elmondta: az állami protokoll minden utazási lehetőséget ellenőrzött, végül a legolcsóbb mellett döntöttek. A kormányszóvivő megjegyezte: el kell gondolkodni azon, hogy érdemes lenne vásárolni egy kormánygépet, amely hosszú távon biztosan gazdaságosabb lenne a bérlésnél. Hangsúlyozta: sajnálatos, hogy a magyar kormánynak nincs különgépe, nem úgy, mint a környező országokbeli kabineteknek. Románia nemrég vásárolt egy Boeinget, amely alkalmas arra, hogy a tengerentúlra is elvigye az állami vezetőket. A HVG információi szerint (1999. XI. 6.) a kilencvenes évek elején felvetődött ugyan, hogy a kormány vásároljon saját repülőgépet, de ez anyagi megfontolások miatt nem történt meg. Antall József miniszterelnök külföldi útjainak többségén menetrend szerinti járatokat vett igénybe, vagy különgépet bérelt a Malévtól. Ezt a gyakorlatot folytatta a Horn-kabinet is, s ezt vette át az Orbán-kormány.
Borókai Gábor rámutatott: ez a kormányzat nem bérel több gépet, mint az előző, és emlékezete szerint „ez akkor kevesebb bonyodalmat okozott”. Borókai Gábor elmondta: ha azt, hogy Magyarország miniszterelnöke díszdoktori címet kap az Egyesült Államokban az első öt egyetem egyikétől, a világ egyik legelismertebb külpolitikai műhelyétől, valaki magánútnak minősíti, az önmagát is minősíti. Felvetette: vajon magánút volt-e, amikor Horn Gyula egykori iskolájában átvette a díszdoktori címét?
Mint ismeretes, Göncz Árpád tízéves elnöksége alatt sokat utazott, nem egyszer fordult elő, hogy valamelyik drámája ősbemutatójára, vagy ezt kapcsolta össze valamilyen hivatalos államközi találkozóval. Így például 2000. április 8–13. között Japánba tett látogatást. A magyar köztársasági elnököt fogadta Akihito császár, találkozott Mori Josihiro japán miniszterelnökkel. Következő nap Göncz Árpád látogatást tett a tokiói Metropolitan Art Space-be, ahol japán nyelven bemutatták Rácsok című színdarabját. Ez az utazás és színműbemutató 43 millió forintjába került a magyar költségvetésnek – tudtuk meg a Külügyminisztérium protokollfőosztályától. Göncz Árpád részt vett a Rácsok ősbemutatóján 1991. november 9–12. között az egyesült államokbeli látogatásán.
Horn Gyula 1995. március 6–9. közt látogatást tett az Orosz Köztársaságban. Első nap találkozott Borisz Jelcin akkori orosz elnökkel, majd 8-án a Don melletti Rosztovban a helyi közgazdaság-tudományi egyetem díszdoktorává avatták. Ez az út 1995-ös áron 11 millió forintjába került a magyar államnak.
*
„A demokratikus elvekért tanúsított bátor magatartása, a klasszikus liberális értékek melletti kiállása és az ön által szolgált magyar nép iránti, megingathatatlan elkötelezettségének elismeréseként adom át a jogi doktori fokozatot honoris causa” – nyújtotta át Stephen Bosworth, a Fletcher School dékánja a díszdoktori oklevelet, amelyet a magyar kormányfő az egész ország sikerének nevezett. Bosworth a magyar miniszterelnök politikai pályafutásának állomásait felidézve hazafinak és patriótának, a világ politikusai között egyedülállónak nevezte Orbán Viktort.
Az átadási ceremóniát követően Orbán Viktor kérdésekre válaszolva többek között képet adott a státustörvény bevezetése kapcsán felmerült problémákról. Orbán a jelen lévő amerikai magyarok érdeklődésére kijelentette: támogatja a külföldön élő magyarok szavazati jogának bevezetését, ám a régóta napirenden levő kérdés ilyen irányú rendezését eddig megakadályozták a parlamenti erőviszonyok.