Sokéves rekord a folyó fizetési mérlegben

Kellemes meglepetést okoztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott folyó fizetési mérleg adatai: a tegnap nyilvánosságra hozott, előzetes számok szerint tavaly decemberben 177 millió euró deficit keletkezett, így az éves hiány 518 millió eurót ért el. 2000-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 1,62 milliárd eurót tett ki, így ehhez képest a múlt évben több mint 1,1 milliárd euróval javult az egyenleg. A jegybank közleményében szereplő indoklás szerint a kedvező mérleg kialakulásában meghatározó volt az áruforgalom kiadási többletének csökkenése, illetve a szolgáltatásokon megjelenő nagyobb bevételi többlet.

Az MTI-nek nyilatkozó Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az MNB-nél számoltak azzal, hogy az elmúlt kilenc év legjobb folyó fizetési mérlegegyenlege lesz a tavalyi, mivel Magyarország gazdasága évek óta nagyon jól teljesít. Hozzátette: a jegybank vezetése örül annak, hogy a profit-visszautalások alacsony szintet értek el. A jegybankelnök szerint az áruforgalom egyenlege is az MNB-t igazolja, vagyis nem teljesültek azok a negatív jóslatok, amelyek a forint erősödésével kapcsolatban elhangzottak. Járai szerint a turizmus jó teljesítménye annál is inkább figyelemre méltó, mert tavaly ősszel az ismert nemzetközi helyzet miatt elbizonytalanodott a turisztikai üzletág.
Tavaly az áruforgalom 1,762 milliárd euró hiánnyal zárt, 31,164 milliárd euró export és 32,926 milliárd euró import mellett. Az idegenforgalom szintén jól teljesített: éves bevétele 4,388 milliárd eurót, kiadása pedig 1,460 milliárd eurót ért el: így a tavaly regisztrált, 2,928 milliárd eurós többlet jelentősen meghaladja a megelőző évit. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege tavaly 736 millió euró többletet mutatott. A nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege tavaly 776 millió euró többletet mutatott, ami jelentősen meghaladja a 2000-ben regisztrált 173 millió eurós aktívumot. A pénzben, tulajdonosi részesedés formájában megvalósuló közvetlen befektetések értéke tavaly 1,049 milliárd euró Magyarországra irányuló és 359 millió euró külföldre irányuló nettó tőkebefektetés mellett alakult ki. A múlt év végén a jegybanki tartalék értéke 12,2 milliárd eurót ért el.
Az MTI által kérdezett elemzők az erős exporttal és az alacsonyabb év végi profitrepatriálással magyarázták: a hiány az előzetes konszenzus töredéke volt. Adam Slater, a Credit Agricole Indosuez elemzője szerint a várttól jelentősen elmaradó decemberi havi hiány jórészt az alacsony profit-hazautalás eredménye volt. A konszenzus felét és az egy évvel korábbi összeg harmadát kitevő egész évi deficitet ez nem okozhatta. Slater szerint az éves adatban a fő tényező a szolgáltatási mérleg többletének meglepő növekedése, amelyet az idegenforgalmi mérleg rejtélyes mértékű javulása eredményezett. Simon Watts, a UBS Warburg elemzője ötszázmillió eurós havi folyómérleg-hiányt várt decemberre. Az elemző az alacsony profitkivitelt és a gyenge importot nevezte a vártnál sokkal jobb előzetes adat fő okainak. Watts szerint is igen ellenállónak bizonyult az export dinamikája, s a szolgáltatási mérlegnek a turizmus tett jót. A UBS Warburg mindazonáltal az idei évben a folyómérleg-hiány növekedésére számít.
Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője az alacsony év végi profitkivonással összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi vállalkozások pénzügyi befektetőként is megjelentek a piacon. – Mivel a beruházások mértéke nemcsak Magyarországon, de külföldön is alacsony, így érthető, hogy a megtermelt profitot a cégek nem vitték ki az országból – mondta. Hozzátette azonban, hogy ez a piacnak rövid távon kedvező jelenség jelentős kockázatot hordoz, mivel kedvezőbb befektetési lehetőségek esetén hirtelen nagy tömegű pénz áramolhat ki az országból. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője idén 1,7 milliárd euró év végi folyó mérleg hiányt tart valószínűnek. Az elemző a folyó fizetési mérleg tavalyi alacsony hiányának okai közül kiemelte a gazdaság csökkenő növekedésével párhuzamosan, lassuló ütemben bővülő importot.