Széchenyi-terv: újabb program

Elkészült a Széchenyi-terv újabb hosszú távú, a regionális szerepkörű vállalati központok letelepítését segítő tízéves fejlesztési programja.

Napjainkban a regionális szerepkörű vállalati központok letelepítéséért mind globális szinten, mind pedig Kelet- és Közép-Európában rendkívül éles verseny folyik. Ebben a versenyben csakis olyan tudatos és célzott fejlesztési politika számíthat sikerre, amely az állam, az üzleti szektor és az önkormányzatok partneri együttműködésére támaszkodik. Éppen ezért a Gazdasági Minisztérium (GM) a Széchenyi-terv keretein belül, követve a már korábban megjelent hosszú távú fejlesztési programokat (egészségturizmus, ipari park, Balaton-régió), szakmai vitára bocsátja újabb, a regionális szerepkörű vállalati központok letelepítését segítő tízéves fejlesztési programját – jelentette be Matolcsy György gazdasági miniszter, egy tegnapi szakmai rendezvényen.
Matolcsy György kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország a globalizációs folyamat nyertese, amely a gazdaság minden területén érzékelhető, de leginkább a kereskedelem, az ipar és a szolgáltatás körében dominál.
Ezzel a programmal az a célunk, hogy a szolgáltatási szektor felé lépjünk tovább, elősegítve a Magyarországon már megtelepedett feldolgozóipari és szolgáltatócégek regionális szerepkörű vállalati központjainak letelepítését, továbbá, hogy új, hazánkban telephellyel még nem rendelkező, ám a stratégiai jellegű üzleti szolgáltatás és kutatás-fejlesztés területén működő nagyvállalatok regionális szerepkörű központjainak létesítését ösztönözze. A program tíz év alatt összesen 154 milliárd forintos fejlesztéssel számol. A közvetlen állami támogatás ötvenmilliárd forint, amihez 84 milliárd forint vállalkozói, 15 milliárd forint európai uniós és ötmilliárd forint önkormányzati fejlesztési forrás társulhat.
A tanácskozáson jelenlévő befektetői és vállalkozói szakemberek szerint az ilyen programok mellett a gazdasági környezet kedvezőbbé tételére is szükség van. Így többek között bírálták az adórendszert, a megnövekedett bürokráciát és elsősorban a budapesti infrastruktúra lemaradását a mai kor követelményeitől. Szintén erős kritika érte a fővárosi helyi adó mértékét, amely nemhogy elősegítené a befektetéseket, hanem a már itt lévő vállalatok elköltözését is eredményezheti.