A vita miatt a tíz éve elkészült beruházási ütemterv ellenére az M0-s északi szakasza máig nem épült meg. Elkerülőút hiányában Cinkotán az Ostor utca és a Vidámvásár utca viseli az átmenő forgalom hatalmas terhét. Csúcsidőben három másodpercenként húz el egy autó a kisváros kertes házaitól esetenként három méterre. Az M0-s eredetileg tervezett nyomvonala (az A/2 variáns) a főváros XVI. kerülete és Csömör között fut. Ezt mindkét érintett önkormányzat jóváhagyta, de később több helyi lakos tiltakozott ellene, és amellett szálltak síkra: húzódjon az elkerülőút kilométerekkel arrébb, Gödöllő irányában. A huzavona miatt az útszakasz építése máig nem kezdődhetett el, ráadásul a Vidámvásár úti lakosok attól félnek: a távolabbi elkerülő- út az átmenő forgalom jó részét a nyakukon hagyja.
A közelmúltban egy közmeghallgatásra is sor került a Szerb Antal Gimnázium dísztermében. A megjelentek zöme idestova egy évtizede tudomásul vette ezt a szükségszerűséget, és – az ellentábor szerint – igyekezett minél több földtulajdont szerezni az A nyomvonal környékén. A nyomvonalról szóló látszólagos vita a közlekedésről folyt ugyan, a résztvevők azonban egymással kezdtek foglalkozni, és egyre ádázabb ellenségeskedés alakult ki közöttük az évek során. Az állítólagos földtulajdonosok nagyon is valóságos támogatókra leltek a borzalmas kamionforgalomtól repedező Vidámvásár utcai házak lakóiban, akik szerint az A változatot már régen meg kellett volna építeni. Ez a cinkotai kemény mag a Szlovák út árpádföldi lakóitól is támogatva állt szemben az – Árpádföld szélén lakó – A változat ellenzőivel. A közmeghallgatásra Cinkotán került sor, és a helybéliek számban és hangban is fölényben voltak.
Az eddigi egészségi és anyagi károk indítottak arra hat helyi szervezetet, hogy
összefogva pert indítsanak az ellen a mozgalom ellen, amelyik tiltakozások szervezésével, a sajtó informálásával igyekszik megakadályozni az eredeti nyomvonal megépítését. A fellépés – függetlenül attól, hogy melyik félnek van igaza – precedensértékűnek számít, mivel a hányatott sorsú M0-s esetében először fordul elő, hogy helyi lakosok nem a nyomvonal távolabbra helyezéséért, hanem az eredeti tervek megvalósításáért emelik fel a szavukat.
A tervezett perre sincs túl sok példa a magyar jogtörténetben. A most sérelmezett károk több mindenből állnak össze: a megrepedt házfalak és az állampolgárok légúti megbetegedései mellett többen felhozzák azt is, hogy ha az eredeti tervek szerint épült volna az autópálya, a település útjai és csatornahálózata ingyen elkészült volna.
A sajtó eddig nem az ő oldalukon állt – ismeri el Dernovics Mihály, a Cinkotáért Közhasznú Egyesület elnöke – , de ez amiatt van így, mert nem voltak elég aktívak. Úgy látja, számos valótlanság jelent már meg az északi M0-s ügyében. Hogy ma hányan támogatják a B és hányan az A/2 variánst, nehéz lenne megmondani. Az „A párti” cinkotaiak mindenesetre állítják: az építést ellenzők tábora mindössze néhány tucat emberből áll, akik közül néhánynak az M0-s nélkül is zajos helyen fekszik a telke. Nem éreznék tehát elviselhetetlennek, ha egy 300 méteres erdősáv másik oldalán, hat méter mélyen egy zajvédő fal takarásában feküdne az elkerülőút.
A dolog pikantériája, hogy a B nyomvonalat pártoló Árpádföldi Polgárok Érdekközössége is környezetvédelmi, közlekedési érveket hangoztat. Szerintük a Vidámvásár úton a közelebbi nyomvonal miatt nem lesz kisebb a forgalom, mivel a környéken lakók amúgy is ezt az utat használják arra, hogy Budapestre bejárjanak. A Budapesthez közel húzódó A nyomvonal ráadásul sok fővárosból induló autóst csábítana arra, hogy itt térjen rá az M0-sra, ami növelné a környék átmenő forgalmát – állítják. Ezenkívül úgy tartják, hogy az A nyomvonalban veszélyes S-kanyar lenne, amely növelné a balesetek esélyét. Ez pedig érvelésük szerint nem megengedhető, mivel egy veszélyes anyagot szállító jármű balesete a közeli lakosságot veszélyeztetné.
A vita tehát még közel sincs eldöntve. A per lehetősége azonban azt jelzi, hogy felgyorsultak az események.
Porsche 911 Cup
Frissült a Porsche két versenyautója
