Tömeges közlekedés

Nincsen olyan nap, hogy Budapesten ne történne legalább öt koccanás a reggeli, és öt másik a délutáni csúcsforgalomban a legforgalmasabb útvonalakon és a hidakon. A rendőrségi helyszínelés miatt ezek mind további fennakadásokat okoznak a közlekedésben. A logikus és a kívánatos persze az lenne, ha a város belsejében minél kevesebben autóznának, inkább a tömegközlekedési eszközöket használnák. Ehhez viszont hiányoznak a megfelelő méretű P+R parkolók és a tömegközlekedési eszközök.
A kerékpáros közlekedés elterjedéséről szóló álmokat egyelőre tegyük zárójelbe, hiszen az a néhány kilométernyi meglévő bicikliút annyira rossz minőségű, hogy igazi túrakerékpárt kell vásárolni a városi közlekedéshez is.
Érthetetlen, hogy a városvezetés miért nem figyel jobban oda a tömegközlekedés fejlesztésére. Nincs ugyanis bosszantóbb annál, ha nem azért késünk el valahonnan, mert eleve késve indultunk otthonról, hanem mert nem jön a troli. De dühítő az is, amikor az ember az aluljáróból felrohan a villamoshoz, majd a szerelvény még 3-4 percig áll a megállóban a zöld jelzésre várva.
Az eredmények egy részének eléréséhez még pénz sem kell. Néhány probléma megszüntetéséhez elegendő lenne például a közlekedési lámpákat átállítani úgy, hogy azok a villamosok folyamatos haladását biztosítsák, ne az autókét. Így gyorsabban haladhatnának a város legforgalmasabb és legfontosabb villamosai, a nagykörúti szerelvények, vagy az 1-es és a 3-as járatok.
Nem lenne rossz az sem, ha a buszmegállókat télen tisztán tartanák. Ez elsősorban a külvárosi járatokra vonatkozik, ahol az első hó és a megálló aszfaltjára novemberben ráfagyott jég csak a tavaszi olvadással tűnik el.
A BKV megítélésén sokat emelne még az ellenőrök modorának javulása is. Tudjuk persze, hogy az ellenőrök rengeteg trükköt ismernek, számos rossz magyarázattal találkoztak már. De érthetlen, hogy miért kell mindezt abban a bizonyos stílusban előadni, és miért kell potenciális bliccelőt látni mindenkiben, aki metróra ül.
A minap egy német filmen akadt meg a szemem a tévében. Első pillantásra azt hittem, hogy Budapesten forgatták, mert egy hannoveri villamosra szálltak fel a főhősök. Fél perccel később persze kiderült, hogy valamelyik német városban játszódik a film, de ettől függetlenül a jóleső érzés megmaradt. És a tanulság is. A budapestiek már annyira megszokták – és feltehetően meg is szerették – a hannoveri villamost, annyira sajátjuknak tekintik azt, hogy még egy filmen is felismerik. Csak egy kicsit gyorsabban lehetne vele haladni a városban, és csak egy kicsit lenne kisebb rajta a tömeg!