Azt már a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban korábban bejelentették, hogy február negyedikén, azaz jövő hétfőn vezetik be az új biztonsági tulajdonilap-másolatokat. Tartható lesz az időpont?
– Természetesen igen. Hozzánk, a Fővárosi Földhivatalba és a Fővárosi Kerületek Földhivatalába is kedden érkeztek meg a tulajdonilap-másolatok biztonsági elemei. Az eredeti tulajdoni lapok a földhivatal számítógépes adatbázisában vannak, arról egy esetleges adásvétel esetén csak másolat készíthető, de a köznyelvben ez a dokumentum a tulajdoni lap, ezért elég, ha így hívjuk. Tehát az új tulajdoni lap méretre és tartalomra semmiben sem különbözik a régitől: ugyanaz az A/4-es fehér lap, ugyanazokkal az adatokkal. A biztonság érdekében azonban a lapon látható két vízjel, az egyik a földügy logóját láttatja a lap bal alsó felén, a másik a lap jobb szélén fut végig, benne a „tulajdoni lap” felirat olvasható. Ezenkívül a lap felületét vegyvédelemmel látták el, és csak UV-fényben megjelenő elemeket is tartalmaz. A biztonságot szolgálja az úgynevezett átpántolócímke is, amely ötször öt centiméter nagyságú, a földügy feliratot és a logót tartalmazza, színe arany. Azért arany, mert ez az egyetlen szín, amely nem sokszorosítható fénymásolással. A címke, nevéből adódóan, átpántolásra szolgál, a több oldalból álló tulajdoni lapot tűzőgéppel fogják össze, a kapocsra ragasztják az átpántolócímkét. A címke eltávolítása, roncsolása nélkül egy lap sem vehető ki az összekapcsolt iratok közül. A lapokat összefogó kapcsot korábban is leragasztottuk, azt azonban forró gőz fölött nyom nélkül el lehetett távolítani. Erre ezután nem lesz mód.
– Már csak egy biztonsági elem van hátra.
– Látszólag csakugyan a biztonsági pecsétcímke maradt. A legkisebb, 2,2 centiméteres apró bélyeg, mégis sok hasznos tudnivalót rejt.
– Ez érdekesen hangzik.
– Az is. A biztonsági pecsétcímkén is megtalálható a földügy logója és a felirat, de van mellettük egy földgömb is, és a legfontosabb, egy tizenegy karakterből álló számsor, amelyben minden számnak külön jelentése van. Ez a számsor teszi lehetővé az ügyintézők azonosítását is. A munkakezdéskor felvett biztonsági pecsétcímkékkel ugyanis a munka végeztével el kell számolni, az pedig már munkakezdéskor ismert, hogy melyik ügyintézőhöz milyen sorszámú pecsétcímkék kerültek. Ha valahol valami hiba van, akkor visszakereshető a felelős. Február 4-ét követően csak az a tulajdoni lap tekinthető hitelesnek, amely az említett három biztonsági elemet, tehát a biztonsági papírt és a két biztonsági címkét is tartalmazza. Bár ez nem mindig fedi a valóságot.
– Miért?
– Azért, mert az ügyvédek, illetve a jogszabály az ügyintézéshez harminc napnál nem régibb tulajdoni lapokat igényel.
– Akkor a jó időpont március negyedike?!
– Maradjunk annyiban, hogy március 4-e után minden tulajdoni lapra vonatkozik ez a kitétel. Ha valamelyik biztonsági elem a három közül hiányzik, akkor a lap nem hiteles még akkor sem, ha szerepel rajta az ügyintéző aláírása és a földhivatal bélyegzője. Nagyon fontos az is, hogy a biztonsági elemek bevezetésével nem drágul a földhivatali ügyintézés, a tulajdoni lapokat továbbra is kétezer forintért adjuk ki.
– Ez jó hír. Az nyilvánvaló, hogy biztonságosabbá kellett tenniük az ügyintézést, de nem emeltek túl sok védelmi elemet?
– Egyáltalán nem. Tudja, a hamis tulajdoni lapokkal, illetve a nem földhivatal által kibocsátottakkal súlyos visszaéléseket követtek el. A hagyományos, vagy már úgy is mondhatom, hogy régi tulajdoni lapokat viszonylag könnyen lehetett hamisítani. Ha valaki beszkennelt egy példányt, akkor a számítógép segítségével könnyen kicserélhette az adatokat, s már mehetett is a bankba hitelt felvenni, és ha megkapta a hitelt, a bank bottal üthette a nyomát. Voltak más lehetőségek is, de ezeket nem részletezem, az ilyenfajta visszaéléseket a biztonsági elemek megszüntetik, mert a szakemberek szerint nem lehet azokat hamisítani, a hármat együtt pedig végképp nem.
– A földhivatalokban eddig is hosszú sorok kígyóztak. Február negyedike után mennyivel növekszik a sorban állás tartama?
– Semennyivel, mert ezt az ügyfél nem fogja észrevenni. Az az idő, amíg felragasztanak egy pluszpecsétet, a biztonsági pecsétcímkét, nem hiszem, hogy sok időt venne igénybe. Több munkája a munkatársainknak lesz, mert el kell számolniuk a felvett biztonsági elemekkel, s külön kell kezelni és tárolni azokat.
– Volt már példa arra, hogy a földhivatal munkatársa ilyen viszszaélést követett el?
– Amikor ilyen előfordult, a földhivataltól függetlenül hamisítottak tulajdoni lapot. Az ingatlanokkal kapcsolatos bűncselekményeknek azonban több elkövetési módja is van, mert hamisíthatnak adásvételi szerződést, használhatnak hamis személyi igazolványt, vagy más eszközökhöz is folyamodhatnak. Sok visszaélést kiszűrhet az ingatlanügyletet intéző ügyvéd is, ha elég körültekintő, hisz az ő ellenjegyzése azt tanúsítja, hogy a szerződés megfelel a jogszabályoknak, és a felek akaratának. Ha tehát az ügyvéd körültekintő, akkor belenéz a tulajdoni lapon szereplő széljegyek mögöttes tartamába is, azaz a kapcsolódó szerződéseket is ellenőrzi. A földhivatal nem nyomozóhatóság, ehhez nincsenek meg az eszközei sem. A hamis szerződést tehát a földhivatal nem tudja megakadályozni, mert dolgozói nem írásszakértők, és nem tudják megállapítani, hogy a szerződésen szereplő aláírás a szerződő féltől származik-e. Az ilyen jellegű bűncselekmények elleni fellépés a nyomozóhatóságok feladata.
– Az ingatlanügyletek jelentős részét a főváros bonyolítja. Mennyi ügyet dolgoznak fel?
– Havonta 20–25 ezer beadvány érkezik a Fővárosi Kerületek Földhivatalához. Az ezen ügyekben hozott elsőfokú határozat ellen mintegy kétszáz fellebbezés érkezik a Fővárosi Földhivatalhoz. Budapesten a földhivatal mintegy 900 ezer ingatlant tart nyilván, melyből 230 ezer földrészlet, azaz telek, 670 ezer pedig egyéb önálló ingatlan, túlnyomórészt lakás.
Gáspár Miklós 1945-ben született Budapesten, 1975-ben végezte el a jogi egyetemet, 1980-ban szaktanácsosi vizsgát tett, 1990-ben politológusdiplomát szerzett. 1975-től 1983-ig a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igaztóság, 1983-tól a Mezőgazdasági Minisztérium jogtanácsosa volt. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő, a KDNP alelnöke. Jelenleg újra az agrárágazatban dolgozik; 1999-től a Fővárosi Földhivatal hivatalvezetője.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
