Választási modellek

Egy szoros, fej fej melletti választási eredmény a Fidesz– MDF közös listának kedvezne – derül ki a Tárki–Századvég közös, a januári pártpreferencia-méréseken alapuló parlamenti mandátumbecsléséből. A közvélemény-kutató számítógépes szimulációi azt vizsgálták, hogy a Fidesz–MDF-lista és az MSZP támogatottságának egymáshoz közeli értékei mellett milyen szerep jut a második fordulós preferenciáknak.
Az elemzés több lehetséges forgatókönyvet ismertet. Az egyikben a Fidesz–MDF- és az MSZP-lista közötti támogatottsági különbség 2,6 százalékos. Ilyen mérsékelt különbség esetén a parlament összetételének alakulása szorosan kötődik a második forduló fejleményeihez. A modell önálló mandátumtöbbség esélyét jelzi az MSZP számára, amennyiben a MIÉP sehol nem lépteti vissza versenyben maradt jelöltjeit a második fordulóban. A MIÉP visszalépése esetén azonban fordul a kocka: az MSZP elesik az önálló többség lehetőségétől, mandátumainak száma a legvalószínűbb értéket tekintve 7-tel elmarad a Fidesz–MDF-étől. Ebben az esetben matematikailag mind a Fidesz–MDF, mind az MSZP képes kormányalakításra – de mindketten csak az SZDSZ segítségével. Egy másik forgatókönyv az öt januári közvélemény-kutatás – a Századvég–Tárki, a Szonda-Ipsos, a Gallup, a Medián és a Marketing Centrum – átlagértékeit tekinti kiindulási alapnak. A 0,6 százalékpontos támogatottsági különbség még a MIÉP visszalépése nélkül is a Fidesz–MDF számára jelent csekély mértékű mandátumelőnyt, ám kormányt alakítani mind a közös lista, mind az MSZP csak az SZDSZ-szel koalícióban képes. A MIÉP visszalépésével a Fidesz– MDF számára egyértelmű esélyelőny adódik az önálló mandátumtöbbség megszerzésének lehetőségével. Az MSZP számára a kormányalakítás lehetősége önállóan kizárt, az SZDSZ-szel közösen pedig legfeljebb 1 százalékban valószínűsíthető.