A gazdaprogram az agrárium jövője

Ez idáig 26 milliárd forintba került az államnak a külső és nyugdíjas szövetkezeti üzletrésztulajdonok megvásárlása, kevesebbe, mint arra az előzetes kalkulációk során számítottak. A csőd és felszámolás alatt lévő szövetkezetek üzletrészesei kifizetésének május végi határidejét szeptember végéig meghosszabbították – közölte tegnap Vonza András agrárminiszter a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének ülését követően.

Tegnapig 170 ezer embertől 22 milliárd forint értékben vásárolta meg az állam külső szövetkezeti üzletrészüket. Mindkét szám kisebb a kalkuláltnál, eredetileg 220 ezer fő kifizetésével számolt a tárca 33,3 milliárd forint értékben. Állami megvételre eddig ötvenezer nyugdíjas ajánlotta fel üzletrészét, amelyekért négymilliárd forintot fizettek – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy a számok naponta változnak, hisz a kifizetések folyamatosan zajlanak. A felszámolás, végelszámolás, illetve csődeljárás alatt álló szövetkezetek üzletrészesei hétfőtől ajánlhatták fel papírjaikat megvételre az államnak – mondta Vonza András, hozzátéve: ez esetben a jelentkezési határidőt május végéről szeptember végére módosították.
Egy korábbi minisztériumi közlés szerint a felszámolás, végelszámolás és csődeljárás alatt lévő szövetkezetek üzletrészeseinek kifizetésére 36-38 milliárd forint szükségeltetik, Vonza András azonban amellett, hogy találgatásokba nem kívánt bocsátkozni, úgy vélte, ilyen összeggel nem kell számolni. A miniszter hozzátette: e kifizetéseket a vásárlást bonyolító Magyar Fejlesztési Bank (MFB) saját forrásból finanszírozza.
A miniszter kiemelte: az országos gazdafórumokon több helyen is felvetődtek olyan gondolatok, amelyek a már felszámolt szövetkezetek üzletrészeseinek kártalanítását szorgalmazták. Erre egyelőre nincs lehetőség, bár módját meg lehet vizsgálni, az azonban biztos, hogy végrehajtásához törvénymódosítás szükségeltetik – mivel egy esetleges kifizetés kárpótlási elemet is tartalmaz –, ami azonban már az új parlament feladata.
Elkészült az a tájékoztató füzet is, amelyet a vidéki gazdafórumok tapasztalatai és az ott elhangzott gyakorlati kérdések alapján állított össze az agrártárca a Pénzügyminisztériummal és az MFB-vel közösen. Az adó- és társadalombiztosítási tanácsokat is tartalmazó kiadványhoz a falugazdászoknál és a megyei földhivatalokban lehet hozzájutni. Természetesen a gazdahitelekről is tájékoztatót nyújt a kiadvány – mondta Vonza András, hangsúlyozva: a hiteleket folyósító Konzumbank az első hitelkérelmet elbírálta, és az elnyert összeget már át is utalta egy Heves megyei gazda számlájára.
A miniszter – miután a múlt évet áttörésként értékelte a magyar mezőgazdaságban – beszélt arról is, hogy a családi gazdaságok, valamint a kis- és középvállalkozások által igénybe vehető hitelek újabb lendületet adhatnak a magyar mezőgazdaság fejlődésének – mondta.
*
Az első komoly, egyúttal precedensértékű eljárás kezdődhet meg egy zsebszerződés jellegű ügyben – írta a Világgazdaság. A lap értesülései szerint egy Somogy megyei külföldi tulajdonú cég esetében az illetékes földhivatal az ügyészséghez fordul, hogy per induljon több irreális áron megkötött és szabálysértő földhasználati szerződés érvénytelenítésére. Vonza András megerősítette az eljárás elindulását, nyomatékosítva, hogy már több vizsgálat is indult a zsebszerződések felgöngyölítésére.
Magyarország megnehezíti a külföldi mezőgazdasági befektetők életét a földforgalmazási törvény február 22-én életbe lépett módosításával – írta Marzenna Guz-Vetter a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap tegnapi számában. A távirati iroda által közölt cikk szerint a termőföld bérbeadásának új szabályozása, amelynek értelmében először a családi gazdaságoknak, majd sorrendben a Nemzeti Földalapnak, illetve a földalap által megjelölt személyeknek kell felajánlani a bérletet, megsérti mind a magántulajdon feletti szabad rendelkezés jogát, mind pedig a tőke szabad áramlásának alapelvét, amelynek betartására Magyarország a csatlakozási tárgyalások megfelelő fejezetének tavaly nyári lezárásával kötelezettséget vállalt. A tudósító cikkében csak halványan utal arra a tényre, hogy a lengyel kormány a magyar kormánynál is erőteljesebben védi a lengyel mezőgazdasági termelők érdekeit, így például az ország nyugati és északi felében csak hét- (a többiben három-) évi földbérlés és saját kezű művelés után tenné lehetővé a lengyel termőföld megvásárlását.