Az önkormányzatok internethasználati szokásai

A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente az önkormányzatok körében is felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus kormányzat fejlődését. A 2001 negyedik negyedéves felmérés legfontosabb, összegző eredményeit foglaljuk össze cikkünkben..
2001 negyedik negyedévében az internettel rendelkező önkormányzatok aránya a 2001. harmadik negyedévi felmérésünkhöz képest markánsan — mintegy tizenegy százalékkal — bővült, a válaszadó önkormányzatok hatvankilenc százaléka jelezte, hogy rendelkezik internetkapcsolattal. Emellett a válaszoló önkormányzatok huszonhárom százaléka arról adott tájékoztatást, hogy az internetet tizenkét hónapon belül tervezi bevezetni. Azon önkormányzatok, amelyek egyelőre nem is tervezik az internet bevezetését, kizárólag a községi önkormányzatok köréből kerültek ki, arányuk nyolc százalék. Az internethez való hozzáférés régiónkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy legszélesebb körű az internet-hozzáférés elterjedtsége Közép-Magyarország és a Dél-Alföld önkormányzatai körében, míg Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön az önkormányzatok az átlagosnál kisebb arányban rendelkeznek internetkapcsolattal.
A hozzáférés tekintetében a korábbi hagyományos vonali kapcsolat helyét egyre inkább átveszik a modern, gyors adatátviteli jellemzőkkel bíró telekommunikációs csatornák. 2001 IV. negyedévére az ISDN típusú hozzáférések száma az önkormányzatok körében maga mögé utasította a hagyományos vonali kapcsolatot. A kapott válaszok alapján a következő tizenkét hónapban az analóg modemes és az ISDN-kapcsolat megoszlása az egyharmad—kétharmad arányban alakul. A bérelt vonali, illetve kábel-tv telekommunikációs csatornákat igénybe vevő önkormányzatok száma ezektől messze lemaradva következnek, a technológiák elsősorban a városi hivatalokra jellemzőek.
Intranettel a válaszoló önkormányzatok mintegy tizenkét százaléka rendelkezik. Településtípusonként azonban — az intranet optimális kihasználásához szükséges üzemméret miatt érthető módon — nagy eltérések mutatkoznak az intranet alkalmazása tekintetében. Amíg a községi önkormányzatok elenyésző része veszi igénybe a belső kommunikációs hálózatot, addig a városok majdnem fele, a megyei jogú városok több mint fele és a kerületek kétharmada már alkalmazza.
Az önkormányzatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett meglepően nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációs eszközöket is. A válaszadó önkormányzatok esetén a vezetékes telefonvonalak számának átlagos értéke nyolc, az átlagos mobiltelefonok száma pedig öt, ami a mobilkommunikáció komoly felzárkózását jelenti. A faxkészülékek alkalmazásának továbbra is meghatározó a szerepe, önkormányzatonként átlagosan két faxkészülék a jellemző. A személyhívó nem jellemző telekommunikációs eszköz ebben a szektorban.
Becslés alapján összesen az országban az önkormányzatok tulajdonában lévő személyi számítógépek száma harminchétezer, és az alábbi táblázat szerinti átlagok jellemzik településkategóriánként az önkormányzatokat.
Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása településkategóriánként (db)

Településtípusok Személyi számítógép, átlag
Községek 6
Városok 39
Megyei jogú városok 187
Kerületek 228
Megyei önkormányzatok 78
Ország összesen* 16
* A Fővárosi Önkormányzat nélkül
Az önkormányzatnál alkalmazott számítógépek meghatározó hányada (hetven százalék) a három—öt éves modelleknek tekinthető Pentium I-II (vagy ezzel azonos paraméterekkel rendelkező PC). Arányát tekintve kevés, abszolút számát tekintve, az alkalmazhatóság tekintetében még mindig sok 486-os és korábbi PC „szolgálatáról” (tizennyolc százalék) nyilatkoztak a válaszolók. Ennél is kisebb arányú (tizenkét százalék) Pentium III—IV processzorral felszerelt (vagy ezzel azonos paraméterekkel rendelkező) modern számítógép segíti a válaszadó önkormányzatok munkáját. Az úgynevezett PDA-k (Personal Digital Assistant) használata nem jellemző az önkormányzatokra.
A válaszoló önkormányzatok csupán huszonnégy százaléka jelezte, hogy saját weboldalt üzemeltet. A saját honlappal nem rendelkező önkormányzatok negyvenhat százaléka azonban egy éven belül változtatni kíván a helyzeten. Ettől függetlenül harmincnyolc százalékuk továbbra is azon az állásponton van, hogy nem tervezi saját honlap létrehozását. A városok és a kerületek azon önkormányzatai, amelyek még nem hoztak létre saját információs oldalt, gyakorlatilag az elkövetkező egy évben ezt pótolni szándékoznak.
A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok aránya, településkategóriánként (százalék)

Település-típusok Már rendelkezik Egy éven belül tervezi létrehozni Nem is tervezi létrehozni
Községek 17 46 38
Városok 64 32 4
Megyei jogú városok 92 0 8
Kerületek 80 20 0
Megyei önkormányzatok 50 25 25
Ország összesen 24 43 33
A már működő teleházak, telekunyhók mellett a községi önkormányzatok harminc százaléka, a városi önkormányzatok huszonöt százaléka és a kerületek negyven százaléka kíván egy éven belül teleházat vagy telekunyhót létrehozngi.