Dagad az SPD adománybotránya

Véget ért az az időszak, amikor a német szociáldemokraták ujjal mutogathattak a kereszténydemokratákra a CDU adománybotránya miatt. A kölni pártszervezetben kirobbanó, hasonló affér most az SPD-t is kényes helyzetbe sodorta, és szövetségi szinten is hátrányosan érintheti a szociáldemokratákat.

Tekintettel az egyre lendületesebb formákat öltő kortes időszakra a Bundestag-frakció elnökhelyettesi tisztjét betöltő Ludwig Stiegler beismerte: „Egy magas erkölcsi igényekkel fellépő pártnak ez óriási megpróbáltatást jelent.” Holott ekkor még nem is tudta, hogy a Kölnben kipattant adománybotrány körülményei messze túllépik a kereszténydemokraták gyakorlatát.
A dómjáról híres városban folytatott házkutatások során kiderült ugyanis, hogy az SPD-t oly kényesen érintő fejlemények mögött súlyos korrupció húzódik meg. A házkutatások során a rendőrség és az államügyészség birtokába kerülő adatok szerint az SPD-nek juttatott illegális adományok (260 758 euró) kicsiségnek számítanak a városban felépített hulladékfeldolgozó kapcsán gazdát váltó 14,5 millió euró mellett.
A hatóságok a továbbiak során az után kutatnak, hogy ez a minden bizonnyal megvesztegetésre fordított összeg milyen úton jutott el a címzettekhez – valószínűleg nemcsak az SPD-sejt kasszájába, hanem azon túlmenően a sokat vitatott hulladékfeldolgozó megvalósításáról döntő grémiumok egyes tagjaihoz is. A szociáldemokraták azonnal lemondott és a pártból is kilépett frakcióelnöke, Norbert Rüther ugyanis a munkálatok megkezdésének időszakában még csak jóval kisebb befolyással rendelkező feladatokat látott el, semmint hogy egyedül tudjon mélyreható határozatokat hozni, így jogos a mindeddig megválaszolatlan kérdés: kik álltak a háta mögött? A válasz könnyen tovább ronthatja az SPD renoméját a város és a tartomány határain túl is. A Schröder-kormány ugyanakkor szemben találja magát a keleti tartományok polgárainak egyre rosszabbodó hangulatával, a mélypontra jutott gazdasági konjunktúra miatt. A CDU meglátása szerint ezért elsősorban a helytelen kormánypolitika a felelős, amely az államilag szorgalmazott gazdálkodást szubvencionálja, ahelyett, hogy a munkaerőpiacra sokkal pozitívabban ható egyéni befektetéseket támogatná. A jelek szerint szövetségi szinten is ez a vélemény érvényesül, a német vállalkozók 73 százaléka ugyanis Edmund Stoibert (CSU) látná szívesen a kancellári pozícióban, Gerhard Schröder mellett pillanatnyilag mindössze 15 százalékuk kardoskodik.
Friss felmérés szerint a német konzervatív pártok március első hetében tovább növelték vonzerejüket a választók szemében, s ha most vasárnap kerülne sor a választásokra, kormányt tudnának alakítani a liberálisokkal. A ZDF televízió politikai barométerének tanúsága szerint a megkérdezettek körében 45 százalékos az uniópártok (CDU és CSU) népszerűsége. Eközben a kormányzó szociáldemokraták (SPD) indexe 38-ról 35 százalékra esett. A Zöldek vonzereje nyolcról hat százalékra csökkent, a liberálisok és a reformkommunisták mutatója nem változott. Ha most tartanák a választásokat, akkor az uniópártok a szavazatok 41 százalékát kapnák, míg az SPD-nek be kellene érnie 37 százalékkal. Az FDP nyolcszázalékos eredményt érne el, így egy konzervatív–liberális koalíció biztos többséggel rendelkezne a Bundestagban.