Brüsszelből származó és több helyről is megerősített információink szerint az Európai Unió (EU) azt tervezi, hogy védintézkedéseket foganatosít az acélimporttal szemben. Úgy tudjuk, hogy az EU nem engedélyezi az eddigieknél több acél bevitelét, azaz kvótaszabályozást kíván bevezetni. A tervezett lépés kiváltó oka az volt, hogy az Egyesült Államok e hónap 20-tól védővámot vezet be több, fejlett országból érkező acélipari importtermékre. Közvetlenül Magyarországot nem érinti a döntés, ám félő, hogy az USA, majd az EU piacáról kiszoruló termékek elárasztják régiónkat, még inkább ellehetetlenítve a térség acéliparát.
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés levélben fordult a gazdasági, a külügyi és a pénzügyi tárcákhoz, azt szorgalmazva, hogy a kormányzat vessen ki védővámot azokra az acélipari termékekre, amelyek Magyarországon is előállíthatók – tudtuk meg Tardy Páltól, az egyesülés helyettes igazgatójától.
A magyar acélipar zászlóshajója, a Dunaferr Rt. rendkívül körültekintő magatartást kíván tanúsítani ebben az ügyben. A céget nem érte váratlanul az USA protekcionista intézkedéssorozata, és ezért már több hónapja konzultál a helyzetre való felkészülésről és a magyar piac védelmi rendszerének átfogó megerősítéséről, amely azonnal bevethető az acéliparág védelmében. Horváth Tamás, a Dunaferr Rt. EU-integrációs igazgatója a Magyar Nemzet érdeklődésére azt mondta, hogy a társaságnak jelen pillanatban az a legfontosabb feladata, hogy megszüntesse az EU által ellene irányuló, s véleménye szerint megalapozatlan antidömping-eljárást. A Dunaferrnek a fő kérdés az, hogy milyen válaszlépéseket fontolgat az Európai Unió az amerikai döntésre. A Dunaferr Rt. mindenesetre elvárja azt, hogy – Magyarország tagjelölt státusát figyelembe véve, valamint a magyar–EU társulási megállapodás szellemében – Brüsszel konzultál a magyar kereskedelmi adminisztrációval, mielőtt bármiféle, Magyarországot érintő újabb piacvédelmi intézkedést foganatosít az USA döntésének hatására – közölte Horváth Tamás.
A Magyar Nemzet érdeklődésére Balás Péter, Magyarország WTO-nagykövete reményét fejezte ki, hogy Brüsszel nem sújtja az EU-ba irányuló magyar acélexportot, ha végül is a piacvédelmi lépések mellett dönt. A nagykövet arra alapozza véleményét, hogy hazánkból csekély mennyiségű acéláru érkezik az EU-ba – természetesen az unió összacélimportjához mérten –, és ezért Brüsszel nem tekinti azt piaczavaró tényezőnek.
*
A világ két legtekintélyesebb bankára is bírálta tegnap a Bush elnök által az importált acélra bejelentett szankciókat – jelentette az MTI– Eco. Alan Greenspan Fed-elnök szenátusi meghallgatása során anynyit mondott: „történetesen” nem ért egyet a lépéssel; az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg pedig szánalmasnak nevezte az intézkedést.
***
A PROBLÉMA ÁTHÁRÍTVA. Nagyjából hatszázezer ember szociális ellátását kellene finanszíroznia az Egyesült Államok acéliparának, ha bezárnák a korszerűtlen termékeket előállító üzemeket – állítják az acélpiac ismerői. Ezt a tetemes kiadást nem vállalja át a cégektől az amerikai büdzsé, s a védővámok bevetésével a külpiacra hárítják saját iparáguk mesterséges életben tartásának költségeit. Az eljárás drága Magyarország és egyáltalán, a tagjelöltek számára. Legalábbis ezt sugallja Romano Prodinak, az EU-bizottság vezetőjének a véleménye, aki szerint a csatlakozási folyamatra is kihat Amerika döntése, hiszen ha az unió hasonló válaszlépést tesz, azt elvileg a jelenlegi WTO-szabályok szerint minden állammal, így a csatlakozás előtt álló tagjelöltekkel szemben is alkalmaznia kell.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
