Heten az USA listáján

Miközben a Bush-adminisztráció az atomfegyverek korlátozásáról beszél, a Pentagon egyik titkos jelentése beszámol kisebb hatóerejű töltetek tervezett rendszerbe állításáról, és felhatalmazza a hadvezetést, dolgozzon ki stratégiai tervet arra az esetre, ha atomütőerőt kellene felhasználni a helyi konfliktusokban. A Los Angeles Times által megszellőztetett dokumentum a lehetséges célpontok között felsorolja Oroszországot, Kínát, Észak-Koreát, Irakot, Iránt, Szíriát és Líbiát.

Az atomfegyver bevetését legvalószínűbbnek egy Kína és Tajvan, a két Korea közötti konfliktusban, iraki támadás vagy a közel-keleti konfliktus eszkalálódása esetén tartják elképzelhetőnek. Oroszország moszkvai elemzők szerint a hidegháború vége és a terrorizmus elleni együttműködés ellenére továbbra is hagyományosan szerepel minden ilyen listán. Az eddig titokban tartott jelentés szerint – amelyet január 8-án adtak át a kongresszusnak – három olyan típushelyzet képzelhető el, amikor szükségessé válhat nukleáris fegyver alkalmazása a fent említett államokkal szemben. Az első eshetőség, ha meg kell semmisíteni olyan célpontot, amely hagyományos eszközzel nem semmisíthető meg. A második, ha megtorlást kell alkalmazni nukleáris, biológiai, illetve vegyi fegyverrel végrehajtott támadás miatt. A harmadik lehetséges típushelyzet a „meglepetésszerű katonai fejlemények esete”.
Megfigyelők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra a közelmúltbeli washingtoni nyilatkozatra, amely szerint az Egyesült Államok nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Az viszont eddig nem került napvilágra, hogy a fent említett országok az Egyesült Államok esetleges nukleáris csapásmérésének előre hivatalosan kijelölt célpontjai.
Joseph Cirincione, a Carnegie alapítvány szakértője „dinamitnak” minősítette a titkos Pentagon-dokumentum nyilvánosságra kerülését. Egyes leszerelési szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kisebb nukleáris fegyverek megalkotását előíró direktíva hallatlanul veszélyes helyzetet teremthet. Azt jelzi ugyanis, hogy a Bush-kormányzat adott esetben elődeinél nagyobb hajlandóságot mutathat az eddig megkérdőjelezhetetlen tabu figyelmen kívül hagyására, azaz a nukleáris fegyver – mint a rendelkezésre álló végső eszköz – alkalmazására. Ez azonban destabilizálhatja a világot, mert más országokat is ugyanerre ösztönözhet.
„Kétségbeesetten keresik a nukleáris fegyverek újfajta alkalmazásának lehetőségeit, azt, amikor az alkalmazás az elrettentésre korlátozódik” – állapította meg John Isaacs, az Élhető Világért Tanács elnöke. Néhány konzervatív elemző azonban úgy véli, hogy a Pentagonnak valóban készen kell lennie minden eshetőségre, különösen most, amikor tucatnyi ország és több terrorista csoport folytat titkos fegyverkezési programot.