Kiskunhalason még az országosnál is durvább kampány folyik, ráadásul nemcsak néhány hete, hanem immár negyedik éve, s ebben a város fideszes képviselője és szocialista képviselőjelöltje is egyetért.
De még az állítólag minden idők legdurvább kampányának sincsenek komolyab külsérelmi jelei, legalábbis a halasi utcákat róva a látogató nem észleli, hogy végzetesen megromlott volna a közhangulat. Igaz, a választási hadjárat látványosabb része még el sem kezdődött, hiszen csak elvétve találkozni politikusportréval. A szabad demokraták országjáró kamionja azonban már tiszteletét tette a városban, sőt Kuncze Gábor is meglátogatta a kiskunhalasiakat, hogy a piactéren ne lássa el kézjegyével az olimpiai ívet, de elmondhassa véleményét a kormány ötkarikás blöffjéről, valamint a budapesti rendezéssel egyetértő, meghunyászkodó szdsz-es politikusokról.
Zuschlag János szocialista képviselő azonban korántsem a liberális pártelnök határozott halasi ténykedéseire gondolt, amikor megfogalmazta a Magyar Távirati Iroda által közzétett kiáltványát.
„Megdöbbenve tapasztalom, hogy az utóbbi időben a kampány egyre inkább eldurvul Kiskunhalason. Egyre több a személyeskedés, a durva hangnem. Megdöbbenve értesültem Csatári József képviselőtársam megfenyegetéséről és a Halas Hangja Rádió elfogult, kormánypárti politizálásáról. Megengedhetetlen, hogy a jövőnk szempontjából oly fontos választások a durvaság, a kirekesztés és az emberek egymásnak ugrasztásának jegyében teljenek el” – áll az ifjú szocialista politikus nyilatkozatában.
– Kiskunhalason 1998-óta folyik a kampány. Az elmúlt négy esztendőben folyamatosan egymásnak feszültek a politikai erők, és ez kifejezetten feszült légkört eredményezett – szögezi le a parlament legfiatalabb, 1977-es születésű képviselője. – Tavaly a helyzet ráadásul azzal színesedett, hogy szétszakadt a kisgazdapárt, s a helyi kisgazda, valamint a fideszes képviselő között súlyos nézetkülönbségek alakultak ki. Így pillanatok alatt a köztem és a kormánypártok között húzódó konfliktus háromoldalúvá vált. Nagyon komoly, gusztustalan, személyeskedő viták folytak a televízió nyilvánossága előtt, amikor az embereknek egyébként is tele van a hócipőjük a politikával. S ezt csak fokozza, ha semmi mást nem látnak, mint hogy a politikusok állandóan marják egymást. Nekem például zavaró egy olyan tévévitában részt venni, ahol az egyik mellettem ülő képviselő azt mondja a másiknak: ti ügynököt küldtetek a pártunkba, egy minisztert, aki párttitkár volt a Nemzeti Bankban. Ez a vitastílus minden helyi politikust rossz fényben tüntet föl.
A Magyar Szocialista Párt jelöltje azonban nem csak a halasi televízió politikai műsoraiban elhangzó viták hangvételében talál kivetnivalót.
– Az indulatokat csak fokozta a Halas Hangja Rádió megjelenése. Az adó működésének megkezdését követő két hónapban háromszor fordultam az ORTT panaszbizottságához. Volt olyan betelefonáló ugyanis, aki azt mondta rólam, hogy én egy taknyos kölyök vagyok, akit ki kellene a parlamentből hajítani. De sok mindent állítottak már rólam, csak jót nem sikerült még mondani. A tetőpont azonban az volt, amikor a szerkesztők a kunfehértói termelőszövetkezet felszámolása kapcsán egy minősíthetetlen anyagot állítottak össze a kisgazda képviselőről, s egy telefonon jelentkező hallgató élőadásban életveszélyesen megfenyegette a képviselőtársamat. Összességében tehát nagyon rossz lett Kiskunhalason a közélet légköre. Erre a legjellemzőbb példa, hogy a városi ünnepségeken a kormánypárti képviselő, Szabó Erika mellé nem akar senki sem leülni.
Paprika Tamás, a közleményben elfogult kormánypárti csatornaként említett Halas Hangja Rádió hírigazgatója természetesen egészen másként ítéli meg a helyzetet. Szerinte egyértelműen párhuzamot lehet vonni a halasi szocialista képviselőjelölt nyilatkozatai, valamint a szocialistáknál működő sajtógyakorlat között.
– Az MSZP-s országgyűlési képviselő eddigi megnyilvánulásai, a rádió és a hallgatók elleni támadásai megerősítik, hogy a szocialisták minden írott és elektronikus sajtóorgánumot ellenőrzésük, befolyásuk alá szeretnének gyűrni – mondja a hírigazgató, aki szerint mindez annak ellenére történik, hogy a Halas Hangja Rádió féléves működése során a régióban élő kisemberek sérelmeinek, elemi erővel felszínre törő problémáinak adott hangot.
– Sajnálatos, hogy a sajtóval kapcsolatos pártállami beidegződés tovább működik, és a halasi fiatalemberben is rögzültek, hiszen a sugárzását tavaly augusztus 20-án elindító rádiónkat már az első adásnap után feljelentette az ORTT-nél. A bűnünk akkor mindöszsze annyi volt, hogy egy hallgatói kérést teljesítettünk: Wittner Máriának a kommunizmus áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben elmondott beszédét adtuk közre.
– Az egyik helyi MSZP-s vezető pedig azért jelentette fel a rádiót, mert közreadtuk egy fiatalkorú, rendőrségi körözés alatt álló rabló személyleírását. A 17 éves, pillangókéssel fenyegetőző gépkocsitolvajt nem sokkal később elfogták a hatóságok, de a helyi szocialisták kényesek voltak a bűnöző alkotmányos és emberi jogaira. Az ORTT természetesen ebben az ügyben sem hozott elmarasztaló határozatot a rádióval szemben – ismerteti a testület álláspontját a rádió hírigazgatója –, a kisgazda képviselőt érintő véleményeket pedig a termelőszövetkezet felszámolásának módszerét vitató fölháborodott hallgatók mondhatták el élő adásban.
A szocialista politikus kemény kampányra vonatkozó okfejtésével Szabó Erika, Kiskunhalas fideszes országgyűlési képviselője is egyetért. Az okokat azonban másként ítéli meg.
– Valóban durva a kampány hangneme, de itt már évek óta ilyen, amihez hozzájárult az is, hogy a durvaságnak itt Kiskunhalason soha nem lett semmilyen következménye. Holott gyakorlatilag az 1998-as megválasztásom óta állandó támadások célpontja vagyok, ráadásul ebben a helyi média tevékenyen részt vesz, amikor megengedhetetlen hangvételű vélekedéseknek enged teret. Ráadásul volt olyan időszak, amikor ismeretlenek gyalázkodó levelek sorával zaklattak, és még a családomat is megfenyegették.
Ám Szabó Erika nem készül visszavágóra, mert mint állítja: soha senkit nem bántott.
– Van két alapvető szabály, amelyeket minden körülmények között követendőnek tartok. Az egyik az emberi méltóság tisztelete, a másik a nemzeti érdekek szem előtt tartása. Én korábban is ezeknek az elveknek megfelelően politizáltam, és talán most is hasznosabb lenne, ha inkább az eredményekről beszélnénk. Hiszen a térség települései nagyon szépen fejlődnek, mivel az önkormányzatok kihasználták a polgári kormány által biztosított lehetőségeket: művelődési házakat újítottak föl, utak, kerékpárutak épültek, orvosi rendelőket létesítettek, volt, ahol beindult a csatornázás, és volt, ahol végre föllobanhatott a gázláng. Tompán okmányiroda-kirendeltség létesült, amely tizenegyezer ember problémájára jelent megoldást, hiszen a térség lakóinak okmányügyekben már nem kell Halasra utazniuk.
A tompai polgárok tehát egyre ritkábban teszik majd tiszteletüket Kiskunhalason. Hasonlóan a vidéki települések iránt leginkább négyévente érdeklődő politikusokhoz. Pedig a parlamenti választások eredménye korántsem csak Budapesten dől el.
– A jelenlegi szituációban, tehát amikor a közvélemény-kutatók a győzelemre esélyes pártoknál rendre közel azonos népszerűségi szintet mérnek, a vidék szerepe fel fog értékelődni. Különösen azért, mert a Független Kisgazdapárt romokban hever – véli Simon János politológus. – A kérdés tehát az, hogy a Fidesz vagy az MSZP tudja megnyerni, esetleg a MIÉP győzi meg a volt kisgazdákat.
A politológus ugyanakkor egyelőre nem sok jelét látja, hogy a pártok felismerték volna a helyzetet, és a vidéki társadalom felé fordulnának. Simon János szerint az agráriumot érintő legutóbbi döntéseivel mindeddig csak a Fidesz tett néhány lépést a vidék felé.
– A kampány mást jelent a fővárosban, és mást egy apró faluban. Minél kisebb ugyanis egy település, annál kevésbé érvényesül a különböző pártok befolyása. Vidéken inkább a jelöltre és nem az őt támogató szervezetre szavaznak az emberek. Tehát ha egy képviselő már nem először indul a választáson, és valóban jól dolgozott, akkor az országos tendenciáktól s a párttámogatástól függetlenül is szerezhet ismét mandátumot.
A kiskunhalasi durva kampányról egyébként épp a leginkább érintettek, tehát a választók gondolják a legkevésbé, hogy valóban durva, és pontosan annyira érdekli őket a politika, mint amennyire a miskolci vagy pécsi polgárokat. Az általános vélekedés inkább az, hogy a politikusok már csak ilyenek: marják egymást, és botrányt gyanítanak ott is, ahol különben minden rendben van. Annak viszont örülnének, ha a városuk neve inkább a csipke, mint a közéleti csipkelődés miatt forogna közszájon.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
