Képalkotás kicsinyben és nagyban

Nyíri Kristóf filozófus, akadémikus minapi székfoglaló előadásában, melyet „Hagyomány és képi gondolkodás” címmel tartott, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi gondolkodásban elsődlegesebb szerepe van a képnek, mint a beszédnek. Azokra a véleményekre is felhívta a figyelmet, melyek szerint a beszéd a kommunikáció eszközeként is újabb képződmény, mint a gesztusokkal, mozdulatokkal való közlés. Bár az előadásban „metakommunikációról” nem volt szó, ezek a gondolatok korrelálnak azokkal a — ma már a gyakorlatban használt, könyvekben népszerűsített — pszichológiai eredményekkel, melyek szerint két ember, miközben beszélget, mozdulatokkal, gesztikulálással, arckifejezésével is üzen egymásnak, megerősíti vagy kioltja azt, amit szavakban közöl.
A képek szerepére a gondolkodásban — ha tetszik, a képi gondolkodás jelentősége a társadalomban — napjaink digitális képalkotási technikái egyre szélesebb körben irányítják rá a figyelmet. Mint azt Nyíri Kristóf elmondta, nagy jelentősége volt a könyvnyomtatás kialakulása körüli időkben annak, hogy kialakultak olyan rajzolási, majd sokszorosítási technikák, amelyekkel valósághűen lehetett ábrázolni: rögzíteni tudták, hogy néz ki egy hóvirág, egy orvosi székfű, egy vérehulló fecskefű. A míves valósághű képek sokszorosítása és továbbítása azonban — ellentétben a szövegével — a digitális korszak bekövetkeztéig meglehetősen nehézkes és drága maradt. Ennek a szűkösségnek, mint azt nap nap után tapasztaljuk, immáron vége. Elárasztanak minket a tévében, a számítógépen felénk özönlő képek, városainkat a gyorsan előállítható óriásplakátok, röplapok, színes újságok. Ugyanakkor egyelőre ritka az olyan plakát, amelyhez ne fűznének magyarázatot. Maga kép nem hordozza teljes egészében a közölni kívánt információt, inkább csak felütésnek használják. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy valamit magyarázva rajzolni kezdünk, de csak mintegy kiegészítve azt, amit szóban mondunk el. Lehet ugyanis, hogy a filozófusnak igaza van, és történetileg vagy akár a mindennapi gondolkodásban is alapvetőbb a kép szerepe, mint a szavaké, a közlésben azonban még mindig a szövegé a főszerep. Ez azonban átmenetileg lesz csak így. Addig, amíg a digitális képalkotás csak az egyirányú közlést segíti, egy képnek sokfelé való eljuttatását támogatja. Amint megjelenik a kép — a gesztus mellett — a közvetlen kommunikációban is, a helyzet drámaian megváltozhat. Többféleképpen tudja elősegíteni ezt a változást a technika, amiről a következő cikkekben elmélkedünk.

ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK CIKKEI: KAMERA A ZSEBBEN, KÉPES MANIPULÁCIÓ