Kiállítás Wallenberg emlékére

Raoul Wallenberg születésének 90. évfordulója alkalmából rendeznek vándorkiállítást Szombathelyen. Az oktatási miniszter által szombaton megnyitott rendezvénysorozat – amelyet a Magyar Auschwitz Alapítvány, a Holocaust Dokumentációs Központ és az Oktatási Minisztérium támogat – Győrött, Székesfehérvárott, Budapesten, Szolnokon, Nyíregyházán és Miskolcon folytatódik.

Bűn és erény közt szabadon a jót kell választani” – idézte Madách Imrét köszöntőjében az oktatási miniszter. Pálinkás József emlékeztetett arra, hogy a svéd diplomata szovjet fogságban, tisztázatlan körülmények között hunyt el. Mint mondta: azt, hogy mi történt a valóságban, sosem fogjuk bizonyosan tudni, de tudjuk, hogy mi az igazság. E bűnös korban Raoul Gustav Wallenberg képes volt arra, hogy megkülönböztesse a bűnt az erénytől, s elég bátor volt ahhoz, hogy szabadon válassza az igaz utat.
Wallenberg 1944. július 9. és 1945. január 17. között a budapesti svéd nagykövetség titkáraként zsidók ezreit mentette meg a biztos halált jelentő deportálástól – emlékeztetett rá a szaktárca vezetője, aki úgy véli, hogy a vándorkiállítás jelentős mértékben hozzájárulhat az iskolai erkölcsi nevelés megerősítéséhez. Ezáltal felelős, az európai nemzetek közös múltját ismerő, önálló értékválasztásra képes fiatalok lépjenek ki az iskola kapuján – tette hozzá. A szaktárca vezetője elmondta: elengedhetetlenül fontos, hogy a diákok az iskolában halljanak, beszélgessenek korunk erkölcsi dilemmáiról, s váljék meggyőződéssé bennük, hogy versenyelvű társadalmunk sem nélkülözheti a másokra való odafigyelés képességét, az erkölcsi szempontokat. Pálinkás József a legfontosabb nevelési célnak ezért azt tekinti, hogy iskoláink a közösségért felelősséget vállaló, világos értékrend szerint élő, szabad polgárokat neveljenek a magyar nemzet és ezáltal a humánus értékekre épülő Európa számára.
– Felelősek vagyunk azért, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik rendelkeznek az értékválasztás képességével. Akikben minden választás és döntés erkölcsi alapú – mondta Pálinkás. Az oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy a 2001 szeptemberében bevezetett kerettantervek egyik legfontosabb célja, hogy viszszahelyezze régi jogaiba a „nevelő iskola” eszményét, a puszta ismeretközvetítéssel szemben a készségek, képességek fejlesztését helyezi előtérbe, s a gyermekek teljes személyiségét kívánja fejleszteni. – Az erkölcstudatos magatartás minden tantárgy szemléletében jelen van, de szükségesnek látszott az említett tartalmak megerősítése érdekében külön tantárgyak bevezetése is. Ezért került a kerettantervbe az etika és emberismeret, és a társadalomismeret – hangsúlyozta Pálinkás József.
A miniszter kiemelte, hogy bár 1944-ben a magyar társadalom többsége hallgatott, de voltak igaz emberek is az embertelenségben. Közülük megemlítette Sztehlo Gábor, Keken András protestáns lelkészek, Apor Vilmos, Márton Áron katolikus püspökök, Köhler Ferenc pap, Slachta Margit, Salkaházi Sára nővérek, Bajcsy-Zsilinszky Endre, idősebb Antall József vagy Kelcsényi Éva, Langerfelder Lajos és Alapy Gábor nevét, akik a svéd követség mentőakciójába kapcsolódtak be. Pálinkás József hozzátette: a budapesti zsidóság megmentése – nem utolsósorban azért, mert 1944-re már nem volt titok senki előtt, hogy mi zajlik valójában a német koncentrációs táborokban – nemzetközi üggyé vált. A semleges államok diplomatái különleges helyzetüket felhasználva, menlevelek kibocsátásával igyekeztek minél nagyobb számú mentességet kieszközölni a hatóságoknál. A diplomaták közül kiemelkedett a bátor svéd fiatalember, aki vakmerő fellépésével, ha szükségesnek látszott, akár a hatóságok megvesztegetésével sietett a közvetlen életveszélybe kerültek segítségére; Raoul Gustav Wallenberg alakja – legendás hősiessége, majd tragikus sorsa miatt – a budapesti mentőakció jelképévé vált.
A szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezett Raoul Wallenberg-vándorkiállítás megnyitóján részt vett Svédország és Ausztria magyarországi nagykövete, a volt osztrák nagykövet, valamint Graz város polgármestere. A kiállítás március 19-ig látogatható. A kormány a holokauszt áldozatainak iskolai emléknapjává nyilvánította április 16-át, s a kommunista diktatúrák áldozatainak iskolai emléknapjává február 25-ét. Az Oktatási Minisztérium ismeretbővítő kiadványokat juttatott el minden oktatási intézménybe.