Az Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség határán futó Rába-völgy természet közeli állapotú területeit öleli fel. 43 933 hektárnyi területéből 3104 hektár fokozottan védett terület. A hazánk legnyugatibb vidékét jelentő táj különleges, folyók és patakok által formált, változatos, erősen szabdalt dombvidék. Éghajlata nedves, szubalpin jellegű, az éves csapadékmenynyiség 700–950 milliméter között van. A nemzeti park területén számos tőzegmohaláp és láprét található. Állatvilága igen változatos. Magyarország leggazdagabb lepkefaunája ezen a területen él, de nemzetközileg is védett, ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A nemzeti park területén számos népi építészeti és kultúrtörténeti emlékhely található. Az őrségi falvak ugyanis a magyarországi falvaktól eltérően úgynevezett szeres településszerkezetűek. A szerek szétszórt házcsoportjai a honfoglalás utáni faluformát őrzik.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
