Újabb kereskedelmi partner

Magyarország a tizedik, Jugoszlávia pedig a negyedik szabadkereskedelmi megállapodását kötötte meg tegnap Budapesten, amikor a két ország szakminisztere aláírta az államközi egyezményt. Ebben hazánk jelentős, de átmeneti kedvezményeket biztosít a krízishelyzetből kilábaló szomszédos állam javára.

Noha csak hazánk uniós tagságának elnyeréséig marad érvényben a Martonyi János külügyminiszter és Miroljub Labus miniszterelnök-helyettes, külgazdasági miniszter által tegnap aláírt magyar–jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás, az mindkét ország gazdaságának jelentős előnyöket biztosít az árukereskedelemben. Az ipari termékeknek 86 százalékára, illetve az agrárcikkek 7 százalékára teljes vámmentességet biztosító szabadkereskedelmi szerződés július 1-jén lép életbe. Fontos eleme a megállapodásnak, hogy Jugoszlávia nem sújtja pót- és szezonális vámokkal a magyar agrárkivitelt.
A fokozatos vámleépítés hatálya alá tartozó termékek esetében a két ország a jelenlegi vámokat három ütemben, 2003 végéig szünteti meg. Ezek közé tartozik a cement, a műtrágya, az egyes építőipari termékek és az acéltermékek köre is. Ami az agrárkereskedelmet illeti nem sújtja július 1-jétől vám a vetőmagokat, a szaporítóanyagokat és a tenyészállatokat. Az ebben a körben érintett termékek a Jugoszlá-viába irányuló agrárexportunknak 7 százalékát, az onnan érkező importnak pedig 3 százalékát érinti.
Tegnap mindkét miniszter azt hangsúlyozta, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás újabb mérföldkő a két ország kapcsolatrendszerének kiépítésében. A két ország kormánya fokozatosan egyeztet a további együttműködések lehetőségeiről. Ide tartozik a közlekedési miniszterek konzultációja a két országot összekötő autópálya megépítéséről. A magyar költségvetésből elkülönített 100 millió eurós újjáépítési hitelkeret felhasználásáról, de a beruházási lehetőségekről zajló konzultációk is. A Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, hogy milyen tervek megvalósulása várható a 100 millió eurós hazai forrásból, Miroljub Labus nem tudott konkrét választ adni. Azt mondta: Jugoszláviát speciális szerződés köti a Világbankhoz, illetve a Nemzetközi Valutaalaphoz, s ezek a megállapodások nem teszik lehetővé az ottani kormányzat számára, hogy szuverén garanciaalapot hozzanak létre a piaci alapú hitelek visszafizetésére. Azt azonban külön hangsúlyozta a jugoszláv miniszterelnök-helyettes, hogy kormányuk mindent elkövet annak érdekében, hogy hozzáférhetővé váljon számukra a magyar költségvetésből elkülönített 100 millió eurós forrás.
A Külügyminisztérium adatai szerint a Jugoszláviába irányuló magyar export az elmúlt évben kis híján elérte a 200 millió dollárt, az onnan érkező áruk- és szolgáltatások értéke pedig kevéssel haladta meg az 55 millió dollárt.
***
ELADÓ A BEOPETROL. A jugoszláv kormány annak ellenére is privatizálni szeretné a Beopetrol olajtársaságot, hogy annak még nem tisztázott a tulajdonviszonya – mondta a Magyar Nemzet kérdésére tegnap Miroljub Labus miniszterelnök-helyettes. Hangoztatta: ha a vizsgálatok lezárása után kiderül, hogy valóban az INA horvát olajtársaság birtokolja a Beopetrolt, úgy a jugoszláv állam kártalanítani fogja a horvát céget. Labus miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a jugoszláv kormány nyílt pályázat útján kívánja privatizálni a nemzeti olajvállalatot.