Miközben az érintett négy ország a közelmúltbeli viták ellenére Visegrád létjogosultságát hangsúlyozza, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Varsóban már az a kérdés is felmerül, lesz-e egyáltalán folytatása a legfelső politikai szintű együttműködésnek. Ezzel szemben a lengyel fővárosban működő Keleti Stúdiumok Központjának Közép-Európával foglalkozó részlegét vezető Stanislaw Tekieli lapunknak alapvetően a cseh, szlovák és magyar választások közelségével magyarázta a most támadt vihart, és úgy vélte, a kampányok elcsitulásával az együttműködés a választások végkimenetelétől függetlenül visszatér a rendes kerékvágásba. Visegrád a kutató szerint azzal is igazolta létjogosultságát, hogy hosszú agónia után, 1998-ban szinte poraiból támadt fel, ráadásul azóta létrejött egy közös pénzügyi alap. A szakértő véleménye egybecseng a lengyel közvéleménnyel, hiszen egy friss varsói felmérés szerint az együttműködésről a szlovákok mellett a lengyeleknek van a legjobb véleményük. Náluk kétkedőbbek a csehek, míg a magyarok kérdőjelezik meg a leginkább, hogy szükség lesz-e egyáltalán a visegrádi csoportra az EU-belépés után.
A lengyel szakértő ez utóbbi megállapítással nem ért egyet. Az uniós csatlakozási tárgyalások során élesen kiütköző érdekellentétek kapcsán Tekieli természetesnek véli, hogy minden ország saját stratégiát követ. Mindegyik országnak megvannak ugyanis a sajátosságai, ebből következően különbözők az érdekei. Ennek ellenére a fellépés közös elemeit, alapelveit érdemes leszögezni, egy csúcstalálkozón pedig civilizált módon felmentést lehetne adni azokon a területeken, ahol viszont nem tudnak a tagok együttműködni.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez nem a fegyvereken, hanem tárgyalásokon keresztül vezet az út + videó
