Előrelépés cukorügyben

Rövidnek nem nevezhető huzavona után sikerült megállapodniuk a cukorvertikum szereplőinek a szállítási jogok felosztásáról. A megállapodás értelmében 752 termelő összesen 2,4 millió cukorrépát szállíthat a gyárakba.

Tegnaptól a gyakorlatban is kvóta alapú szabályozásra tértek át a magyar cukorágazatban. A termelői és a feldolgozói oldal alapelvként elfogadta, hogy elsődlegesen azok a termelők kapnak szállítási jogot, akik az elmúlt három év mindegyikében termeltek cukorrépát, és az általuk előállított zöldcukor menynyisége elérte vagy meghaladta a gyárkörzet hároméves, egy hektárra eső átlagának 80 százalékát, és tagjai a Cukor Terméktanácsnak – jelentették be tegnap a szervezet tájékoztatóján. A kiosztott szállítási jogok alapján 752 termelő összesen 2,4 millió tonna cukorépát szállíthat a gyárakba.
Szőke Géza, a Cukorrépa Termelők Országos Szövetsége (CTOSZ) és a terméktanács elnöke kiemelte: némi probléma abból adódott – bár a kérdés rendeződni látszik –, hogy a CTOSZ álláspontja szerint a szállítási jogot azokra a termelőkre is át kellene ruházni, akik korábban integrációban termeltek, de onnan kiválva önállóvá váltak.
A szállítási jogokban való megállapodás jelentős előrelépés a szakmaközi egyezmény megkötése érdekében, a teljes egyetértéshez azonban még néhány vitás dolog rendezése szükséges. Az egyik az osztozkodási arány, amiben nehéz lesz konszenzusra jutni, mert Magyarországon hiányzik a garantált ár, aminek következtében nem működik az intervenciós ár sem, ezért a répa átvételi ára piaci szempontok alapján alakul. Szerencsére a piaci ár az elmúlt évben mindig növekedett. Az osztozkodás, azaz az egy tonna répából kinyert cukor hány százaléka illeti meg a termelőt, illetve a feldolgozót, ez a vita alapja. Ma az ipar 50–50 százalékot tart elfogadhatónak. Természetesen a termelők ennél töbet kérnek, az unióban elfogadott 56-58 százalékot. (Az EU-ban a nettó intervenciós ár 58 százaléka illeti a termelőt.) Az említett hiányosságok miatt azonban itthon ez az osztozkodási forma nem működik. Ehhez kapcsolódik az egy tonna répából kinyert cukor mennyisége is, itthon 128 kilogrammot ismer el az ipar, az unióban 130 kilogrammot. A termelői oldal a mennyiség évi fél kilóval való növelését szerette volna elérni, a feldolgozói oldal viszont csak 2003-ban, és 2004-ben emeli ezt a mennyiséget, évi egy kilóval. Szőke Géza szerint a félkilós kiesés a termelőknek évi több milliárd forintjába kerül. Nem sikerült dűlőre jutni a cukorrépa szállításának kérdésében sem. Arról ugyan született megállapodás, hogy a nettó répa szállítási költségeit az ipar vállalja magára, arról viszont nem, hogy a szennyeződés és a répafej szálltási költségei kit terhelnek. Ugyanígy vita tárgya a répaszelet tulajdonjoga, a termelők magukénak akarják, a cukorgyárak szerint viszont itthon nincs meg ehhez a termelők által szervezett belső piac.