Kiábrándultság Montenegróban

Sebestyén Imre
2002. 04. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Montenegróban szinte senki sem elégedett az ország jövőbeni státusával. Aki maradt volna Szerbiával, annak ez a rendezés gyakorlatilag az elválást jelenti. Hiszen a meglévő helyzetet – a majdnem különélést – törvényesíti. Tetejében okkal tarthat attól, hogy ez a hároméves különélés nem a szövetség fenntartását eredményezi majd, hanem éppen a teljes szétválást. Aki viszont a kicsi köztársaság függetlenségéért szállt síkra, annak ugyancsak csalódnia kellett, hiszen a közös államalakulat nem szűnt meg, s három évig lehetőség sincs erre, megakadályozva ezzel azt is, hogy a büszke montenegróiak maguk dönthessenek saját országuk sorsáról. Ilyen helyzetben – amikor a megosztott montenegrói lakosság körében az elégedetlenség, a kiábrándultság és az elkeseredés az úr – a politikai stabilitás fenntartása megvalósíthatatlan feladat volt. A lapok politikai válságról cikkeztek, és már nem zárható ki a rendkívüli választás sem.
Szerbia és Montenegró viszonyának most már a parlamentek által is jóváhagyott átrendezésére – tehát a szövetség fenntartása, illetve a függetlenség elodázása – kormányválságot idézett elő a kisebbik köztársaságban. A Szociáldemokrata Párt (SDP) kilépett a koalícióból, a Liberális Szövetség (LS) pedig megvonta a parlamenti támogatást, ami után nem volt más választása Filip Vujanovics kormányfőnek, mint visszaadni a megbízatást Milo Djukanovics államfőnek. A távozó miniszterelnök bejelentette, hogy már a héten megkezdi a konzultációkat két volt partnerével, az SDP-vel és az LS-szel. Jóllehet nem hivatalosan Vujanovicsot emlegetik kormányalakítóként, erre még nincs hivatalos megbízása, s a SDP éppen a megbízott kormányfő személyéről kíván tanácskozni az államfővel. A személyi kérdéseket megelőzően azonban Djukanovicsék mást szeretnének tisztázni. Azt a politikai alapot lefektetni, amelyre felépülhetne a jövőbeni koalíció. A liberálisok azonban nem így látják, szerintük ugyanis Djukanovicsnak kötelessége mindjárt kinevezni a kormányalakítót. Ez az ő dolga, a miénk pedig nyilatkozni, hogy elfogadjuk-e – hangoztatták, s mindjárt hozzátették: a liberálisok hamarosan ismertetik kormányzati szerepvállalásuk feltételeit, az egyik közülük, hogy ne Vujanovics kapjon megbízatást. A montenegrói alkotmány szerint, ha a szkupstina nem fogadja el az elnök javaslatát, akkor tíz napon belül új személyt kell beterjesztenie. Ha a parlament két hónap alatt sem szavazza meg a megbízott kormányfőt, akkor kiírják a rendkívüli választásokat.
A politikai elemzők egyetértnek abban, hogy nehéz lesz áthidalni a nagy megosztottság előidézte politikai válságot Montenegróban. Most a kormányalakítás kínos tárgyalásai következnek, aminek az a célja, hogy „minőségibb” – tehát ne kisebbségi – kabinet jöjjön létre, ám kevés remény van arra, hogy ez majd sikerül is. A közvélemény-kutatók szerint ugyanis a közös állam fennmaradását pártolók tábora, a Jugoszláviáért Koalíció a szavazatok 35,3 százlékát szerezné meg, a függetlenségpárti DPS–SDP-koalíció pedig 27,2 százalékát, az őket támogató LS – amely megalakulása óta a függetlenségen kívül más alternatívát nem fogad el – 8,1 százalékra számíthat. Pontosan kiegyenlítődtek tehát az esélyek: 35,3 százalék mindkét nagy tábornak. Bulatovicsék azért hozták be Djukanovicsékat, mert az utóbbi – a függetlenség – hívei tiltakozásuk és kiábrándultságuk jeléül tömegesen döntenek a választási absztinencia mellett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.