Északi Áramlat: az őrizetbe vett ukrán tiszt vallomásától retteghet Kijev

Az olasz hatóságok letartóztattak egy ukrán állampolgárt, akit a német ügyészség a 2022-es Északi Áramlat gázvezeték-robbantás egyik fő gyanúsítottjának tart. A férfit, aki állítólag az ukrán titkosszolgálat megbízásából cselekedett, német elfogatóparancs alapján vették őrizetbe. Az ügy újabb fordulatot jelent a nemzetközi nyomozásban, amely Európa egyik legjelentősebb energiabiztonsági incidensét vizsgálja. Kijev korábban tagadta, hogy köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

Az elmúlt napokban jelentős fordulat következett be a 2022-es Északi Áramlat gázvezeték-robbantás ügyében. Egy ukrán katonatisztet, akit a német ügyészség a szabotázs vezetőjének tart, letartóztattak Olaszországban. Ez az első letartóztatás abban az ügyben, amely az egyik legnagyobb modern kori háborús szabotázsakciónak tekinthető.

Az Északi Áramlat felrobbantásával Európa járt rosszul (Fotó: AFP)

A gyanúsítottat, akit a német rendőrség Serhii K.-ként azonosított, szerdán éjfél előtt tartóztatták le az olasz San Clemente városához közeli területen, miközben fiát kísérte. A német ügyészség korábban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene és több más gyanúsított ellen is, miután csaknem három évig tartó nyomozást folytattak az ügyben.

A vád szerint az ukrán Serhii K. egy olyan csapat vezetője volt, amely két katonából és négy civil búvárból állt. Őket egy speciális ukrán katonai egység toborozta titokban, hogy robbanószereket helyezzenek el a tenger alatti gázvezetékeken. A csoport állítólag egy Németországban bérelt kis vitorlást használt a művelethez.

A német szövetségi főügyész csütörtökön megerősítette, hogy „Serhii K. része volt annak a csoportnak, amely robbanószereket helyezett el az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeken”. A gyanúsítottat robbanás előidézésével, alkotmányellenes szabotázzsal és infrastruktúra-rombolással vádolják.

A nyomozás során kiderült, hogy a gyanúsított a feleségével és két gyermekével Ukrajnából Lengyelországon keresztül utazott Olaszországba. Amikor augusztus 18-án megérkeztek Észak-Olaszországba, a német rendőrség kiadta az elfogatóparancsot és értesítette olasz kollégáikat. 

A család ezután dél felé vette az irányt, és egy adriai-tengeri faluban szállt meg, ahol a gyanúsított az útlevelét használta a bejelentkezéshez. Ez riasztotta az olasz rendőrséget, akik a Carabinieri egységet küldték a letartóztatására.

Serhii K. korábban az ukrán fegyveres erők kapitánya volt, és szolgált az ukrán titkosszolgálatnál (SZBU) is, valamint egy elit egységben, amely Kijevet védte Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának kezdeti hónapjaiban. 2022 májusában toborozták őt és két társát, valamint civil búvárokat egy titkos küldetésre, amelynek célja a húszmilliárd dolláros vezeték megsemmisítése volt.

A szabotázstervet – amelynek belső kódneve „Diameter művelet” volt – magas rangú ukrán katonai és titkosszolgálati tisztek dolgozták ki. A misszió végső felügyeletét állítólag Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka látta el.

Volodimir Zelenszkij elnököt később tájékoztatták, és a Biden-adminisztráció ellenvetései után állítólag utasította Zaluzsnijt a művelet leállítására. Ennek ellenére a csapat folytatta a tervet, és 2022. szeptember 26-án felrobbantotta a vezetékeket. Ez a támadás évekig tartó nemzetközi nyomozást indított el, és jelentősen megzavarta Európa energiapiacait.

Zelenszkij és Zaluzsnij nyilvánosan tagadták, hogy bármilyen szerepük lett volna az akcióban. Zelenszkij azt is kijelentette, hogy nem hiszi, hogy ukrán szolgálatok állhatnának a szabotázs mögött. 

A német nyomozás eddig nem kapcsolta össze Zelenszkijt a titkos művelettel.

Északi Áramlat: még több részlet is kiderülhet

Az európai elfogatóparancs-rendszer értelmében az olasz hatóságoknak ki kell adniuk a gyanúsítottat Németországnak. Az elítélés akár 15 év börtönbüntetést is vonhat maga után, bár ez csökkenthető, ha együttműködik az ügyészséggel. 

A német ügyész közlése szerint a vádlottat az Olaszországból való kiadatása után a vizsgálóbíró elé állítják. Ettől azonban retteghetnek Kijevben, ugyanis több piszkos részlet is kiderülhet az ügy kapcsán.

Tavaly a német rendőrség elfogatóparancsot adott ki egy másik férfi ellen is, akit az ukrán csapat tagjának gyanítottak. Ez a búvár Lengyelországban élt, de a lengyel hatóságok nem hajtották végre az elfogatóparancsot, és a gyanúsítottnak sikerült visszatérnie Ukrajnába, amely nem adja ki saját állampolgárait.

Az Északi Áramlat vezetékek Európa legfontosabb energiaellátó útvonalai és a világ legnagyobb tengeri gázinfrastruktúrái közé tartoztak. Tervezésük szerint évente akár 110 milliárd köbméter gázt is szállíthattak volna legalább fél évszázadon át. Építésük mindvégig vitatott volt mind Európában, mind az Egyesült Államokban. 

Az egymást követő amerikai kormányzatok bírálták Németországot a vezetékek megépítésének támogatása miatt, mivel azok növelték Európa függőségét az orosz gáztól.

Az ukrán támadás során senki nem halt meg, nem sérült meg, és nem fogták el a résztvevőket. 

A szabotázs következményeként az energiaárak magasak maradtak.

A háború ellenére Ukrajna 2025 januárjáig jelentős tranzitdíjakat szedett be az orosz olaj és gáz után, amelyek értéke becslések szerint évente több száz millió dollárra rúgott.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)