Ócsa kulturális öröksége

A Pest megyei Ócsa elsősorban páratlan állat- és növényvilágáról volt sokáig híres. A XIII. században épült premontrei bazilika – ma református templom – rekonstrukciója azonban a falu építészeti kincseire is ráirányította a figyelmet. Így például rendszeres turistahellyé váltak a település igényesen berendezett tájházai, ahol a népművelők hagyományápoló tanfolyamokat tartanak az érdeklődőknek. Említésre méltó a falu millenniumi emlékműve is, amely a magyarság világtörténelemben betöltött helyzetét jelképezi.

Több művelődéstörténetileg fontos épületet találunk a Budapesttől csupán harminc kilométernyire fekvő Ócsán. Épített örökségünk része a falu XIII. században épült premontrei bazilikája – ma református templomként működik –, a két beltelkes falurész népi építészeti emlékei, a szőlőhegy préskunyhói és ritka pincesorai, valamint a faragott fejfás öreg temető.
Az öreg falu száz-százötven esztendős parasztházai helyi tárgyi, néprajzi emlékeket őriznek. A kicsiny épületek berendezése, a munkaeszközök, a szobákban gondosan bemutatott viseletek hűen visszaadják a látogatónak az egykori helyi szokásokat. A házakban a népművelők néprajzi tanfolyamokat tartanak, a diákokat és pedagógusokat népi kismesterségekre tanítják. A falurész valamennyi házára jellemző a vert falú építkezés és a szabad tűzhely.
Kiemelkedő kultúrkincs a falu XIX. század dereka óta működő temetője. A temetőben több emlékmű is található: katolikus részében állították fel tizenhét magyar katona síremlékét, valamint Falu Tamás költő sírhelyét. A temető református kegyhelyei közt van a 48-as honvéd mártír, Halászy Károly sírhelye. A fejfás öreg temető kontyos, tulipános, csillagos fejfái ősi protestáns emlékek.
A falu egykori premontrei prépostsága a kutatások szerint 1234 előtt épült fel. A prépostság alapítója ismeretlen. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján (muemlekvedelem.hu) olvasható tanulmány szerint „Föltehetően királyi alapításról van szó, tekintve, hogy a Duna–Tisza köze, kivált annak a mai Pest megyéhez tartozó része a 13. században királyi birtok volt. A régészeti feltárások azt is bebizonyították, hogy a prépostság helyén egykor egy kisebb falu házai sorakoztak”.
A török hódoltság alatt a szerzetesek elmenekültek, a falubeliek áttértek a református hitre, és a templomot is használták. Mária Terézia végleg a kis közösségnek adta a szent helyet. A templom nagyon megrongálódott, először villám csapott az épületbe, majd kigyulladt, és a falak is omladoztak. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) vezette a szent hely felújítását 1986 és 1994 között; a felújítás 1996-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat. Említésre méltó a falu millenniumi emlékműve is, amely a magyarság világtörténelemben betöltött helyzetét jelképezi. Az emlékműben keleti irányból két monumentális fa között egy dombra juthat fel a látogató, ahol egy életfa és egy kereszt között állhat meg.