Nagy tradíciókkal bíró, jó hírű iskolák szeretik magukat „fényezni” mindenféle statisztikákkal, amelyek különféle szempontok szerint készülnek. A III. kerületi Árpád Gimnázium is számon tart több érdemes minősítést magáról, bár az igazgató, Gyimesi Róbert szerint nem ez a legfontosabb.
– Pedagógiai programunk az első helyi tantervek egyike volt, amelyben tantestületünk megfogalmazta, hogy mit kíván leginkább megvalósítani. Túl a szakmai követelményeken, azt is szeretnénk, ha diákjaink a jövőben tisztességes és művelt polgárai legyenek a hazának. A humánum kultúrát és műveltséget is jelent, s mi egyenrangú célként fogalmaztuk meg programunkban ezek elplántálását növendékeinkben, s a polgár szót sem a mai politikai értelmében használtuk. 1996-ban fogalmaztuk meg szándékainkat, amelyek egyébként egybecsengenek a százéves iskola törekvéseivel, s a nemzet szót és fogalmát is gyakran használjuk, még ha ez manapság nem számít „divatos” kifejezésnek – szögezi le a fiatal igazgató.
Gyimesi Róbert tizenharmadikként ült a direktori székbe, ez is mutatja az intézmény történelmi korszakokon átívelő stabilitását. Száz év alatt nem volt nagy a jövés-menés a vezetésben, a matematika–fizika szakos tanár 1996-tól fogva – immáron másodszor megerősítve pozíciójában – irányítja az alig negyvenéves átlagéletkorú tantestületet. Egy nemrégiben készített reprezentatív felmérés tanúsága szerint az óriási III. kerületben a legjobb középiskolának tartják az Árpádot, a fővárosban a tizedik helyen jegyzik, az országos ranglistán is előkelő helyet foglal el a közismerten reáltárgyakban erős képzést nyújtó középiskola.
Száz esztendeje indult az első nem felekezeti iskolaként Óbudán az Állami Királyi Főgimnázium nyolcosztályos középiskolája. Az akkor egyetlen osztály a Tímár utcai polgári és elemi fiúiskolában kapott helyet, később a Zsigmond király utcai, sebtiben átalakított bérházba költöztek, s 1921-ben vették föl a honalapító Árpád vezér nevét. Az elsősök (a mostani általános iskolai negyedikeseinek megfelelő korosztály) tíz tantárgyat tanulnak, a felsőbb évfolyamokon német nyelvet, ötödiktől görögöt, nyolcadikban pedig bölcsészetet. 1924-től reálgimnáziumként működnek, a görögről angolra váltanak, s a természettudományos tárgyakra fektetnek különös hangsúlyt. Csak fiúk látogathatták a gimnáziumot, s persze kizárólag férfi tanerők oktattak. Az első tanárnő 1945-ben lépett az Árpádba, az első lányosztály pedig 1952-ben kezdte meg az emancipációt. 1910-ben érettségizett az első végzős osztály, s hazánkban e helyt rendszeresítették az oktatásban elsőként a biológiai és ásványtani gyakorlatokat.
Csupa úttörő kezdeményezéssel dicsekedhettek az évszázad alatt, hamar kibérelték maguknak a tanulmányi versenyek előkelő helyeit is. Önképzőköreik, sportköreik jóval túlnőttek egy jól teljesítő iskola keretein. 1912-ben országos bajnok úszóváltója volt, 1932-ben Kánássy Gyula 8. osztályos tanuló a Los Angeles-i olimpián a magyar válogatott tagjaként vett részt. Itt végzett Gyarmati Dezső vízilabdázó, Török Ferenc öttusázó, Pais Dezső nyelvész, Litván György történész, Sinkovits Imre, a Nemzet Színésze. A sor folytatható, s hogy az iskola szellemisége és pedagógiai programja mennyire vonzó, azt bizonyítja az átlagosan öt-hatszoros felvételi túljelentkezés.
Az intézmény „épületsorsa” meglehetősen vegyes. A két költözködést követően úgy tetszett, hogy az 1940-ben birtokba vett, elegáns Bauhaus modorú ház igazán kényelmes körülményeket biztosít mind a diákoknak, mind a tanároknak. A szikár stílus itáliai modorban történő értelmezése Hidasi Lajos és Papp Imre építészeket dicséri, modern és igényes minden része: a tantermek, a szertárak, a kiszolgáló helyiségek. A háború és az utána következő fordulat azonban koncepcióbéli zűrzavarokat is hozott. 1945-től négyosztályos gimnáziummá alakult a tanintézmény, Bláthy Ottó Ipari Technikum néven önálló iskola nyílt falai között, majd fiókgimnáziumként kezdte meg munkáját a későbbi Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium. 1959-től Árpád Gimnázium és Géplakatos Ipari Szakközépiskolaként regnál, s az épület nagy részét elvették. Ma is itt tanulnak a Budapesti Műszak Főiskola hallgatói, ők az ígéret szerint új helyre kerülnek 2004-ben, s az örökös helyszűkének vége lesz. 1968-tól kapta vissza ismét az Árpád nevet az iskola, s azóta lendületesen fejlődik. A színvonal, s vele az itt szerzett bizonyítvány rangja emelkedik, ma 517 diákot okít 46 tanár, akiknek negyede egykori árpádos diák.
– Nem politikai értelemben követjük a konzervatív hagyományokat a szellemiségben sem, amely a légkörben és a felelősségérzetre nevelésben mutatkozik meg – mondja Gyimesi Róbert. – A konzervativizmus a hagyománytiszteletet, a követendő tradíciók megőrzését jelenti. Azt, hogy a széles körű tudás csak akkor értékes, ha ahhoz illő emberi tartás is párosul.
A történelmi helyszín kapóra jött az iskolának, midőn a nagyszabású ballagási ünnep ötlete megszületett 1975-ben. Az amfiteátrum impozáns kövei közt bemutatott fáklyás ballagás kerületi nevezetességgé vált, s az alsós lányok világítóbuzogány-gyakorlata is igazi attrakció! A 25-30 éve érettségizetteket rendszeresen meghívják, a szokásos osztálytalálkozóknál jóval rangosabb iskolai eseményen megjelennek a világ másik feléről is a valamikori árpádosok. Sinkovits Imre generációja díjat alapított két tanár tiszteletére, amelyet ünnepélyesen adnak át. Az öregdiákok találkozóin rengeteg a résztvevő. Tavaly köszöntötték Magyarország legidősebb élő olimpikonját, Tarics Sándor vízilabdázót, aki 1932-ben végzett az Árpádban, s USA-béli emigrációjában kétszáz iskolát épített a magyar építészek dicsőségére.
Hamarosan kirajzanak az ország egyetemeire, főiskoláira a végzettek, a speciális angol, német és matematika tagozatos gimnazisták színe-java a mai tanulmányi versenyek díjazottja éppúgy, mint elődeik. Működnek tizenkét évfolyamos osztályok, s négyosztályosok is. Ez utóbbiak fele klasszikus, általános gimnázium, másik fele emelt szintű, biológiából és természettudományos tárgyakból bőséges képzést ad.
Ami a reál és a humán tárgyak között emlegetett vízválasztót illeti, igyekeznek elmosni a határt a tanárok. Az Árpád-napokon például színdarab-bemutatókat tartanak a diákok, amelyek eleinte ókori darabokból állottak, de idén már Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című meséjére készül lázasan az egyik osztály. Tíz évvel ezelőtt Plautus A bögre című befejezetlen töredékét tűzték műsorra a matematikus, biológus, kémikus irányultságú növendékek. Gyimesi Róbert – akkor még tanárként – a darab csonkasága miatt aggódott, ám a diákok megnyugtatták: „Tanár úr, mi befejeztük! Hexameterben.”
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Magyar Péter cinizmusa új szintre lépett, fellép egy „Női Sikernap” nevű rendezvényen
