Zsigmond király ajándéka

A középkori lovag ábrázatát szerb és magyar nyelvű felirat veszi körül az Országház u. 9. sz. házon. Szövege Luxemburgi Zsigmond magyar király (és német-római császár) hatalmi politikájára és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatára utal.
A XIV. század vége felé épült egyemeletes palotát Zsigmond király annak idején szövetségesének, Lazarevics István szerb despotának ajándékozta. A tábla – Nebojsa Mitric szerb művész munkája (1987) – ezt a tényt örökíti meg.
A despota szó számunkra roppant kellemetlenül hangzik, hiszen az elnyomással, parancsuralommal hozzuk összefüggésbe, ám a középkorban, a Balkánon fejedelmet, uralkodót jelentett. István apját, Lázárt követte a szerb trónon. Lázár 1389-ben a török ellen vívott rigómezei csatában vesztette életét. Fia is a fenyegető török veszedelem ellen szövetkezett Zsigmonddal. Mint a keresztény hit védelmezője, a király meghívta az 1408-ban alapított Sárkány-rend tagjai, megbízható lovagjai közé. István, miután hűségét esküvel is megerősítette, Magyarországon birtokokhoz jutott: 1411-ben övé lett Szatmár és Németi (akkoriban különálló települések), Asszonypataka (a mai Nagybánya) és Felsőbánya (gazdag aranylelőhelyek), valamint Debrecen városa 36 faluval. Feltételezhető, hogy a várbeli palota is ekkor kerülhetett a tulajdonába. Mi több – írja Mályusz Elemér a Zsigmond király koráról szóló tanulmányában –, mint magyar főúr, egy további uradalom Torontál megyében mintegy reprezentációs költségeinek biztosítására szolgált: udvartartásának napi kiadásait fedezhette belőle.
Szatmár és Németi városok bírája akkor Szilágyi László volt, István fejedelem jó embere, familiárisa, Szilágyi Erzsébet édesapja. Hunyadi János, aki apródként István fejedelem mellett nevelkedett, talán ennek udvarában ismerhette meg jövendő apósát.
Arany János ismert költeménye, a Szibinyáni Jank, nemcsak a farkasra vadászó apród vitézségéről beszél, hanem érzékletes képet rajzol a középkori fejedelmi udvarok életéről és mulatságairól, sőt, István uralkodói méltóságát is megfogalmazza:
„Ritka vendég Rácországban / Zsigmond a király, a császár; / Jól fogadja István vajda, / István, kinek apja Lázár: / Hét egész nap látja dúsan, / Becsülettel, emberséggel; / Nem felejti, ki a gazda, / S nem felejti, kit vendégel.”
„Szibinyáni Jank” – Hunyadi János – Zsigmond udvarába került, és később is „vadászott farkasokra”. A törökök felett Nándorfehérvárnál aratott győzelme emlékére Európa-szerte minden délben megkondul a harang.