Robbanásveszélyesnek tűnik a helyzet India és Pakisztán között, és némelyek szerint nem kell sok ahhoz, hogy kipattanjon a szikra és lángba borítsa az egész térséget. A két ország vezetői már napok óta szócsatát vívnak, sőt India miniszterelnöke, Atal Behari Vadzspaji a napokban egyenesen „döntő összecsapásról” beszélt. Igaz, a háborús retorika később némileg lecsendesült, ám ez semmit sem von le annak jelentőségéből, hogy India és Pakisztán hozzávetőlegesen egymillió katonát állomásoztat a kasmíri határvonal mentén. Többet, mint az 1971-es háború óta valaha.
Az amúgy is meglehetősen feszült helyzet akkor vált még kiélezettebbé, amikor a múlt héten Kasmír indiai részének téli fővárosában, Dzsammuban az indiai és a pakisztáni erők tűzharcba keveredtek, s a támadásban harmincöten életüket vesztették. Az indiai vezetők Iszlámábádot tették felelőssé a történtekért, és újfent Pervez Musarraf pakisztáni elnök szemére vetették, hogy nem tesz meg mindent az iszlám szélsőségesek ellen. Pakisztán újra és újra visszautasítja a vádakat, ám a két ország közötti bizalom már hónapok (sőt, évek) óta mélyponton van.
A Hindustan Times című lap egyébként a minap névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be: mielőtt Újdelhi katonai támadásba lendülne, két hónapnyi türelmi időt szándékozik adni a pakisztáni vezetésnek. A tervek szerint India azt várja, hogy Pakisztán ezen idő alatt megfékezi majd a határon átnyúló támadásokat. Elemzők szerint India vezetői e két hónappal némi időt szeretnének nyerni, ez ugyanis elég lenne arra, hogy a hadsereg felkészülhessen egy nagyobb szabású katonai akcióra.
Nem kevesen vannak, akik úgy látják – köztük az Európai Unió képviselői is –, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között súlyos fenyegetést jelentene a térség egész stabilitására nézve. Megint mások csak korlátozott konfliktusról beszélnek, amely adott esetben nem terjed majd túl a két ország határain. Mivel azonban mindkét állam jelentős nukleáris arzenállal rendelkezik, a nemzetközi közösség fokozott figyelemmel és aggodalommal követi az Indiában és Pakisztánban zajló eseményeket. S van még valami, ami beláthatatlan következményekkel járhat a térség jövője szempontjából. Elképzelhető ugyanis, hogy háború esetén Iszlámábád visszavonja katonai erőit a pakisztáni–afganisztáni határról, melyet – az Egyesült Államok szövetségeseként – a tálibok elleni hadjárat óta állomásoztat a térségben. A katonák elsődleges feladata az volt és jelenleg is az, hogy elvágják a tálib és al-Kaida-harcosok menekülési útvonalait. Elmozdításukkal azonban nagyobb lesz a valószínűsége, hogy Oszama bin Laden emberei könnyen egérutat nyerhetnek.
India és Pakisztán kapcsolata mindenesetre rendkívül kiélezett: nem véletlen, hogy a nemzetközi közösség több szereplője is közvetíteni igyekszik a két ellenséges ország között. Jelenleg is a térségben tárgyal Chris Patten, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa, és a jövő hét elején Újdelhibe és Iszlámábádba utazik a brit külügyminiszter is. Jack Straw egyébként a minap úgy fogalmazott, hogy jelenleg az India és Pakisztán között feszülő konfliktus a legkomolyabb a világon – vészterhesebb még a közel-keleti válságnál is.
Hurrikán: teljes szigeteket kellett evakuálni + videó
