Medgyessyéknek nincs nemzetstratégiájuk

A leendő magyar kormány jelenleg semmilyen stratégiai elgondolással nem rendelkezik a határon túli magyarság ügyére nézve, azonban míg az MSZP-n belül a jövőben kialakulhat egy alternatív nemzetstratégiai koncepció, az SZDSZ-t nemzetfelfogása erre teljesen alkalmatlanná teszi – nyilatkozta lapunknak Bakk Miklós erdélyi politológus, a Krónika című napilap főszerkesztője.

Új szakaszt jelentett a magyar állam határon túli magyarokkal szemben folytatott politikájában a távozó kormány nemzeti reintegrációs stratégiája. E stratégia központi elemének, a státustörvénynek a közvetlen pozitív hatása az, hogy ellensúlyozza a román nemzetállam kulturális hegemóniájából adódó asszimilációs nyomást, hangsúlyozta Bakk Miklós. Mint mondta, erre a román nemzetállam feltételei között működő erdélyi magyar intézmények nem képesek, csupán önmagukban nem tudnák fenntartani a magyar nyelv és kultúra társadalmi presztízsét. A státustörvénynek ugyanakkor stratégiai értelemben van egy problematikus mozzanata is, mert a jogszabály nem azt üzeni, hogy a határon túli magyarságnak létre kell hoznia a saját, mind Budapesttől, mind Bukaresttől, Pozsonytól vagy a többi fővárostól független centrumait. Márpedig e magyar közösségek fennmaradásához az szükséges, hogy rendelkezzenek saját kulturális, modernizációs centrumokkal. Mindent összevetve, a reintegrációs stratégia inkább egy kezdet, véli a politológus.
A leendő magyar kormány ezzel szemben semmilyen stratégiai elgondolással nem rendelkezik, azonban míg az MSZP-n belül a jövőben kialakulhat egy alternatív nemzetstratégiai koncepció, az SZDSZ-t nemzetfelfogása erre teljesen alkalmatlanná teszi, szögezte le a szakértő. „A szabad demokraták államnemzeti koncepciója, amely a magyar kisállamiságot csak a republikanizmus eszmehagyományai felől tudja értelmezni, nem képes sok újítással szolgálni. A legtöbb, amit az SZDSZ pragmatizmusból elfogad, az a jelenlegi támogatási rendszer finomítása, »technikai« tökéletesítése. Az MSZP viszont megszavazta a státustörvényt, és Medgyessy kampánya révén bejelentette, hogy a nemzetpolitikában a folytonosságra kívánja helyezni a hangsúlyt. Ezért a szocialistáknak nem érdekük, hogy ebben a kérdésben az SZDSZ befolyását hagyják érvényesülni” – fogalmazott Bakk Miklós.
A szakértő úgy véli, hogy a Medgyessy-kabinetnek a jelenlegi támogatási filozófiát hozzá kell majd igazítania az európai uniós csatlakozásból eredő perspektívákhoz. Hiszen ha Magyarország az unió tagja lesz, akkor az anyaország presztízse tovább fog nőni, s ezzel egy időben erősödni fog az a szívó hatás, amelyet Budapest a határon túli magyar közösségekre gyakorol. Másrészt azzal is számot kell vetni, hogy egyre nagyobbak lesznek a különbségek az egyes közösségek között, ez pedig jóval szerteágazóbb „határontúliságra” irányuló politikát követel majd meg. Gondolni kell ugyanakkor arra is, hogy egyes kérdések – például a felvidéki magyarság problémái – „unión belüli” ügyek lesznek, mások – így az erdélyi magyarok gondjai – az EU peremterületén összegződnek majd, Kárpátalja integrációjával pedig eleve nem lehet számolni.
A státustörvény romániai végrehajtására vonatkozó Orbán– Nastase-egyezményről a szakértő úgy vélekedett, hogy a megállapodás az adott helyzetben mindkét fél számára hasznos volt. A memorandum mozgásba lendítette a kétoldalú kapcsolatok egyik fontos intézményét, a kormányközi vegyes bizottságot is, az új kabinetnek ezért ennek az aspektusnak a kihasználására kellene törekednie, s nem az egyezmény újratárgyalására. A leendő kormány a státustörvény kínálta lehetőségek mellett pedig erősíthetné a regionális együttműködést, valamint az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszert is, fejtette ki Bakk Miklós.
Lapunknak arra a kérdésére, hogy a határon túli magyarság ügye alárendelődik-e a magyar külpolitika két másik célkitűzésének, amennyiben a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá helyezik, a szakértő elmondta: Immár a múltté az antalli korszakból örökölt doktrína, amely az európai integráció, a szomszédságpolitika és a magyar kisebbségek támogatása közötti egyensúlyt jelölte meg a magyar külpolitika stratégiai elveként. Az EU-integráció a külpolitikában egyre inkább már csak technikai kérdés, ez pedig átalakította a kisebbségpolitika és a szomszédságpolitika viszonyát. Ezért ennek a kapcsolatnak az alapvető újragondolása szükséges, a határon túli magyarok ügye elsősorban ettől függ, s nem attól, hogy a HTMH hova tartozik – szögezte le a politológus.