A tavalyinál kevesebbet költünk az idén

Az OECD-övezet egyik leggyorsabban növekvő gazdaságának, a magyarnak is megártott a világméretű gazdasági lassulás, de ezt eddig nagyrészt ellensúlyozta az „agresszív költségvetési lazítás” és az erős reálbér-növekedés – állapították meg a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői a tegnap Magyarországról kiadott jelentésükben, és azt jósolták, hogy most „újraegyensúlyozás” várható a nemzetközi fellendülés ösztönző hatása és a „kevésbé dinamikus hazai kereslet” között, ami szélesebben megalapozott gazdasági növekedéshez vezet – jelentette az MTI. Az OECD elemzői szerint a magánberuházás és az export gyenge marad az első fél évben, de a második fél évben már „választ ad” a külföldi kereslet növekedésére. Közben az infrastrukturális közmunkák és a kormány szponzorálta lakásépítések gyorsulhatnak, mivel egyes, tavalyra kiírt pénzalapokat áthoztak erre az évre. A lakossági fogyasztás kisebb lesz, mint tavaly. A GDP-növekedés kismértékben, 3,5 százalékra lassul az idén – írták az elemzők. A gazdaság valamelyes lassulását azonban jövőre részben felfogja az export vezérelte javulás, és jövőre a GDP-növekedés meghaladhatja a 4 százalékot. Az OECD elemzői szerint az inflációs célok eléréséhez „pénzügy-politikai szigorításra” lesz szükség mind az idén, mind később.
*
A Pénzügyminisztérium nem gondolja, hogy szigorításra lenne szükség a pénzügypolitikában – jelentette ki tegnap Máté Dániel, a tárca szóvivője. Hozzáfűzte: látjuk az IMF és az OECD jelentésében is megfogalmazott veszélyeket, annak kockázatát, hogy jelentősen nő a költségvetési deficit. Ezért az első száz nap programjának megvalósításánál arra törekszünk: ez a lehető legkisebb mértékű többletkiadással járjon.