Az 577 képviselői hely 69 százalékát történelmi csúcsként az UMP nyerte el, és így óriási törvényhozási támogatással alakíthat kormányt szemben a baloldallal, mely Lionel Jospin elnökválasztási kudarcával valódi vezető nélkül maradt, és szintén történelmi, 31 százalékos mélypontra süllyedt. Az első forduló jobboldali vezetése után a második körben csak annak eldöntése maradt hátra, hogy milyen arányú lesz az UMP győzelme, mely végül elsöprőnek bizonyult.
Az új kormány miniszterelnöke az a Jean-Pierre Raffarin lesz, akit Jospin lemondása után Chirac ideiglenes jelleggel nevezett ki.
Hasonlóan az egy héttel korábbi fordulóhoz és az áprilisban lezajlott elnökválasztáshoz, a választók érdeklődése lanyha maradt: a szavazásra jogosultaknak alig több, mint 60 százaléka jelent meg a szavazókörökben.
A francia parlamenti választások tegnap megrendezett második fordulóján, amelyen az 577 tagú nemzetgyűlés 519 képviselői helyének sorsa dőlt el, mivel az egy héttel ezelőtti első körben 58 mandátum már gazdára talált: ebből 56 jutott a mérsékelt jobboldal pályázóinak s kettő a szocialistáknak. A június 9-i forduló eredménye és az előrejelzések egyértelműen arra utalnak, hogy az V. Köztársaság 12. nemzetgyűlését, amely elvileg öt évig lesz hivatalban, jelentős jobboldali többség fogja uralni. A tét már csak az erőarányok lehetséges kozmetikázása.
A Jacques Chirac elnök programjának támogatására létrejött jobbközép pártszövetség, az Unió az Elnöki Többségért (UMP) a múlt vasárnapi voksolás vitathatatlan győztese. Az összes szavazat 33,37 százalékát (8,6 millió szavazat) szerezte meg, ebből kétségtelen, hogy az UMP egyedül is kényelmesen be tudja gyűjteni a mandátumok abszolút többségét (289 képviselői hely).
Az előző öt évben kormányzó „pluralista baloldal” ötpárti koalíciójából csak a Szocialista Párt (PS) tudta megőrizni vonzerejét, a leadott szavazatok 23,78 százaléka jutott rá, 6,1 millió szavazó voksolt mellette. Ehhez hozzáadódik a PS-sel együtt indult baloldali radikálisok (PRG) 1,5 százalékos teljesítménye.
A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) 11,12 százalékos szavazatarányával 1988-as legrosszabb eredménye (9,65 százalék) közelébe csúszott vissza, közel kétmillió szavazója hagyta cserben s ezzel elvesztette remélt döntőbírói szerepét a második fordulóban. Jelöltjei csak 37 választókerületben maradtak talpon, 1997-ben 132 helyen jutottak tovább.
Az idei választások központi kérdése, a politikai „társbérlet” jövője – a jelek szerint – Chirac május 5-i rekordmértékű (82,21 százalékos) győzelmével eldőlt. A következő parlamenti ciklusban a konzervatív köztársasági elnök saját politikai „családja” törvényhozási többségének támogatásával kormányozhat.
Magyar válogatott játékos tehet keresztbe a Győrnek a Konferencialigában
